Migránsválság: nem látszik az áradat vége

Migránsválság: nem látszik az áradat vége

Nem bátortalanította el a migránsokat, hogy hétfőn megkezdődött a migránsok visszatelepítése Törökországba: csak az elmúlt 24 órában több mint háromszázan kötöttek ki a görög szigeteken. A szakértő szerint még hosszú ideig számolni kell a nyomással.

339 vándorló érkezett az elmúlt 24 órában Törökországból az égei-tengeri görög szigetekre, míg vasárnap 514-en tették meg ugyanezt az utat – közölte a menekültekkel foglalkozó görög válságstáb hétfőn délelőtt, amely szerint szombaton 566-an, pénteken szintén 339-en, míg csütörtökön 377-en érték el Európa területét.

Történt, illetve történik mindez annak ellenére, hogy hétfőn reggel az Európai Unió és Törökország megállapodásában foglaltakkal összhangban visszaküldték az első 202 migránst. A megegyezés értelmében Ankara visszafogadja a március 20. óta illegálisan Görögországba érkezett összes migránst és menekültet, köztük a Szíriából érkezetteket is, cserébe az EU legális úton, közvetlenül Törökországtól szíriai menekültek ezreit veszi át.

Így toloncolják ki a migránsokat az unióból:

Sőt mindezeken túl Brüsszel több pénzt ad Ankarának, felgyorsítja a török állampolgárok vízummentes beutazását célzó folyamatot, illetve haladást ígért az EU-csatlakozási tárgyalásokon. Azonban a legfrissebb adatok szerint továbbra sem sikerült megállítani a menekülteket, így könnyen lehet, hogy rossz üzletet kötött az unió.

Nem áll meg a bevándorlási hullám

Vissza lehet fogni egyáltalán a kitoloncolásokkal az áradatot? – ezzel a kérdéssel kerestük fel Bali Lórántot, a Pannon Egyetem Georgikon Karának Balkán-szakértőjét, aki szerint a visszatelepítés hatékonyságának több tényezője is van, amely befolyással lehet a Görögországban jelenleg tartózkodó 30–50 ezer migráns számának a csökkentésére.

Az első a politikai akarat: a szakember szerint jelenleg úgy látszik, hogy ez mind Görögország, mind Törökország részéről megvan, ezt bizonyítja, hogy ténylegesen megkezdték a visszatelepítést. A másik tényezőt a technikai feltételek jelentik, ezek az információk alapján még kísérleti stádiumban vannak, és folyamatos fejlesztés alatt állnak. A harmadik pedig az adminisztrációs tényező: már most látható, hogy a regisztráció során komoly nehézségek lesznek, amelyek akár fennakadáshoz is vezetnek majd.

Bali Lóránt szerint azonban a migránsok visszafordítása csak a kezdeti lépés. „Ennek a jelentősége csupán annyi, hogy a visszaszállítást követően a tömeg az unió schengeni határán kívülre kerül. De ettől még maga a bevándorlási hullám nem áll meg” – hangsúlyozta.

A szakember szerint így a közel-keleti és a közép-ázsiai válsággócok felől továbbra is ugyanebbe az irányba érkeznek majd a menekültek. Emiatt pedig kettős nyomás hárul a török hatóságokra: egyrészt kezelniük kell az ország keleti részén már tartósan meglévő humanitárius válságot, másrészt az ország nyugati partvidékén is egy krízisgóc jön létre, amely társadalmi, szociális és biztonságpolitikai nehézségeket fog okozni – például még inkább visszavetheti a turizmust.

Az EU–Törökország-megegyezés így tulajdonképpen csak a Görögországra nehezedő nyomást fogja valamelyest mérsékelni, magát a migrációs válságot nem oldja meg, csak áthelyezi a humanitárius válság helyszínét az unión kívülre.

Hazánkba is jöhetnek

Kérdésünkre, hogy ez az áradat mennyiben érinti majd hazánkat, Bali Lóránt elmondta: addig, amíg Szíriában, Irakban és Afganisztánban a biztonsági és a gazdasági helyzet nem rendeződik, bizonyosan számolni kell majd a balkáni útvonallal.

A szakértő szerint ugyan a nyomás várható mértéke jelen pillanatban nehezen határozható meg, szinte biztosra vehető, hogy a következő hetekben napi szinten legalább 100–300 migránssal lehet majd számolni a magyar–szerb határon. Sőt a tavasz érkeztével növekedési tendencia is elképzelhető, mert alternatív útvonalak jöhetnek létre.

Bali Lóránt szerint a szerb határon lévő technikai zár megerősítése arra ösztökélheti ugyan a migránsokat, hogy térjenek vissza a már bejáratott Sid–Zidani Most/Lendva–Sentilj útvonalra, Békés és Csongrád megye térségében a magyar–román határon is megjelenhetnek az eddigi szerb útvonal folytatásaként – tette hozzá a szakember.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »