Migráció és terrorizmus összefügg

Migráció és terrorizmus összefügg

Az Iszlám Állam veszélyes ideológiája miatt az egész civilizált világnak fel kell készülnie, hogy megvédje magát tőlük, ez alól pedig Magyarország sem kivétel – mondta el a Magyar Nemzetnek David Anderson, az Egyesült Királyság terrorizmussal kapcsolatos törvényeinek független vizsgálója. A brit belügyminisztérium mellett dolgozó szakember kijelentette, a megfigyelés és a törvények szigorúsága általánosságban hasznos a terrorizmussal szemben, de nem szabad elidegeníteniük a társadalom egyik részét sem. A szakember beszélt a terrorizmus és a migráció kapcsolatáról is.

Egy az Iszlám Állam propagandavideóiban is gyakran citált ősi prófécia végső összecsapást jósol a muszlimok, valamint nyolcvan „keresztes” állam seregei között, és mivel az Iszlám Állam harcosai közül rengetegen ezt a végítéletnapot várják, minél több ellenséges ország „összegyűjtésében” érdekeltek. David Anderson szerint éppen ezért az egész civilizált világnak, így Magyarországnak is fel kell készülnie a terrorállam híveinek agressziójára.

David Anderson a brit kormány mellett dolgozik független szakértőként, felügyeli a szigetország terrorizmussal kapcsolatos törvényeit. A szakember úgy látja, erős jogosultságot kell adni a radikalizmussal összefüggésbe hozható személyek megfigyelésére, ezt viszont a jogállamiság megőrzése érdekében nagyon körül kell bástyázni. Szerinte kemény terrorellenes törvények kellenek, és szoros együttműködés a rendőrség és a titkosszolgálatok között. Ismeretes, Magyarországon a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont szolgál majd a szakszolgálatok összefogására, de hogy ez a gyakorlatban hogyan működik majd, arról még keveset tudni.

Anderson ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések nem működhetnek, ha nem a helyi közösségek, mint például a két és fél milliós brit muszlim kisebbség egyetértésével és bevonásával történnek. Szerinte ugyanis ennek a népcsoportnak az elidegenítésével az állam nemcsak a szegregációt súlyosbítja, de a saját dolgát is megnehezíti. – Az Egyesült Királyságban azt látjuk, hogy egyre több információt ad át a radikálisokról a helyi muszlim közösség, de ez megszűnik, ha a kisebbség békés tagjai azt érzik, hogy az állam ellenségként kezeli őket – magyarázta a szakértő. Mint hozzátette, a terroristák legfőbb célja nem is a gyilkolás, hanem a félelemkeltés, és ha a társadalom különböző részei egymásnak ugranak, azzal csak a radikálisok nyernek.

Az Egyesült Királyság parlamentje éppen egy olyan intézkedéscsomagot tárgyal, aminek értelmében az internetszolgáltatók kötelesek lennének megőrizni ügyfeleik böngészési adatait – például azt, hogy miként kommunikálnak, vagy milyen oldalakat látogatnak meg. Csakhogy – fejtette ki Anderson – nem magát a kommunikáció tartalmát rögzítenék, csak azt, hogy maga a kommunikáció megtörtént. Emellett különböző számítógépes hálózatok célzott feltörhetőségét is engedélyeznék a titkosszolgálatoknak. Az ilyen akciókat azonban nem tennék könnyűvé, bírónak kellene például előzetesen engedélyeznie minden ilyen megmozdulást. – Nem szabad egyszerűvé tenni az emberek megfigyelését. De azt sem szabad hagyni, hogy egyesek olyan kommunikációs eszközöket használjanak, amelyekről biztosan tudják, hogy lenyomozhatatlanok, ezzel ugyanis olyan területet hozunk létre, amelyre nem vonatkozik a törvény – indokolta meg az eléggé keménynek tűnő terveket Anderson. Védelmi szempontból ez persze valamennyire jogos felvetésnek tűnik: a novemberi párizsi merényletsorozatot – amelyben 131-en haltak meg – az elkövetők a Telegram titkos üzenetküldő szoftver segítségével koordinálták.

És hogy miért van szükség új típusú fegyverekre a radikálisok ellen? – Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban olyan támadásoktól tarthattunk, amelyeket távoli országokból szerveztek, és amelyek célja több ezer ember meggyilkolása volt. Ez egyrészről súlyosabb, mint amit most látunk, vagyis hogy magányos elkövetők, vagy kis csoportok törnek ártatlanok életére, viszont több lenyomozható kommunikációval járt, és több elkövetőn keresztül lehetett leszámolni ezekkel a csoportokkal – magyarázta a mai nehézségeket David Anderson. Szerinte ha ma valaki radikalizálódik, elég egy fegyvert szereznie, esetleg egy teherautót, kést vagy autót, még így is sok életet tud kioltani. Ezek a támadások kevésbé szervezettek, kevésbé hatékonyak, de jóval nehezebb megelőzni őket. Persze nehéz általánosítani, hiszen egyrészt tényleg egyre több a magányos merénylő, de pont Párizs és Brüsszel példáján keresztül láthattuk, hogy az Iszlám Állam emberei milyen pusztításra képesek.

Mivel a magyar kormány az októberi, menekültkvótáról szóló népszavazás előtt a migráció és a terrorizmus közötti kapcsolattal kampányol, erről is megkérdeztük a szakértőt. – Sajnos van igazság abban a kijelentésben, hogy a két jelenség valamennyire összefügg. Ha megkérdezi a németeket, elmondják, hogy a közelmúltbeli terrorcselekményekkel kapcsolatba hozható személyek közül többen is magukat menekültnek álcázva jutottak be Németországba – hangzott a válasz. Anderson szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ne fogadjunk be több menekültet, de változtatni kell az eddigi rendszeren. Egy lehetséges út, hogy azt mondjuk: szíriai menekülteket csak Jordániából, Libanonból és Törökországból veszünk át, és csak azokat, akiknek a hátterét korábban ellenőrizték. – Ezzel nem csak a menekülteket kíméljük meg egy veszélyes úttól Európába, de magunknak is megadjuk a lehetőséget, hogy megtudjuk, pontosan kik is jönnének az országainkba – magyarázta Anderson.

Arra is kitért, hogy ha a schengeni övezet túléli a megpróbáltatásokat, erős külső határvédelemre lesz szüksége, de ezt nemcsak a görög, olasz vagy bolgár hatóságoknak kell biztosítaniuk, hanem egész Európának erőforrásokat kellene áldoznia rá.

Kérdésünkre kitért a burka, a hagyományos, arcot is eltakaró muszlim női viselet kérdésére is. A burkát Franciaországban már betiltották, de Ausztriában és Németországban is erről folyik a vita. Anderson felhívta rá a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint elfogadható volt a francia tiltás, de ő maga nem tartja lényegesnek a terrorizmus elleni harc szempontjából. – Biztos vagyok benne, hogy a Cannes tengerpartján járőröző, burkinit viselő nőket bírságoló rendőröknek lehetne hasznosabb feladatot is adni… – zárta rövidre a témát a szakértő.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »