Miért volt ennyire amatőr a török puccskísérlet?

Miért volt ennyire amatőr a török puccskísérlet?

Rengeteg hibát követett el a török hadsereg azon része, amely múlt pénteken meg akarta puccsolni Recep Tayyip Erdogan török államfőt, a hatalomátvételi kísérlet utáni lincselés és tisztogatás viszont alighanem jó időre elveszi a hadsereg kedvét a hasonló próbálkozásoktól. A Political Capital csütörtöki konferenciáján elhangzott az is, hogy noha sok még a homályos részlet, valószínűleg nem Fethullah Gülen emigráns hitszónok szervezte a puccsot.

A török hadsereg már több puccsot is végrehajtott az előző évtizedekben, ért hozzá, hogyan kell csinálni, a hibákkal tarkított múlt pénteki hatalomátvételi kísérlet ezért is „méltatlan” a NATO második legnagyobb fegyveres erejéhez – hangzott el a Political Capital csütörtöki budapesti konferenciáján. Tarik Demirkan, a magyarországi székhelyű Türkinfo hírportál főszerkesztője fel is sorolta, mi mindent csináltak „rosszul” a katonák:

Nem este tízkor kellett volna belekezdeni a puccsba, amikor a 14 milliós Isztambul lakosságának a fele az utcán van, ilyenkor nem lehet hatékonyan kijárási tilalmat bevezetni. A katonák átvették ugyan a hatalmat a közmédia felett, és be is olvastatták közleményüket, ez nem sokat ért, mert az emberek többsége Törökországban sem az állami tévéből tájékozódik. A kereskedelmi csatornák ugyanakkor zavartalanul sugároztak tovább. A puccsisták nem vettek őrizetbe politikai és állami vezetőket. A nyaraló Erdogan szállodáját megtámadták ugyan, de az elnök már jóval korábban távozott. Mivel az őt szállító gépet nem lőtték le, az államfő már győztes hadvezérként vonulhatott be.

A sikertelen puccskísérlet számos más kérdést is felvet. A hírek szerint ugyanis a titkosszolgálatok délután négy órától tudtak róla, hogy készül valami, este tízkor a török hadsereg gyakorlatilag teljes vezérkara mégis az egyik tábornok lányának esküvőjén vendégeskedett. Demirkan értetlenségének adott hangot amiatt, hogy ha órákkal korábban tudhattak az esetről, miért nem tettek semmit ellene.

A médián megint sok múlt

A csütörtöki konferencián szintén felszólaló Wágner Péter biztonságpolitikai szakértő ezzel szemben úgy vélekedett: délután négykor a titkosszolgálat tudomására jutott ugyan, hogy „valami” készül, ez még nem jelenti azt, hogy széles körben megosztották volna. Valószínűbbnek tűnik, hogy mindössze Erdogan elnökhöz és még talán egy-két magas pozícióban lévő emberhez juttatták el az információt.

Wágner szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy sikeres puccshoz már az események elején ki kell iktatni az ország első emberét, át kell venni a hatalmat lehetőség szerint a teljes média felett, valamint meg kell bénítani a titkosszolgálatok működését. A múlt pénteki akció végrehajtói viszont ezek közül egyik feltételt sem tudták teljesíteni.

Főleg a médiával kapcsolatos rész érdekes: a hatalomátvételi kísérlet első órái ugyanis arról szóltak, elhiszik-e az emberek, hogy Erdogan megbukott, esetleg meg is halt. A puccsisták ebben is kudarcot vallottak, Wágner szerint amikor az elnök éjszaka bejelentkezett a CNN török adásában, gyakorlatilag véget is ért a puccs érdemi része.

A biztonságpolitikai szakértő szerint komoly kihívást jelenthet bármely jövőbeli puccsistának az, hogy miként befolyásoljon egy olyan mediatizált társadalmat, ahol a rengeteg kereskedelmi csatorna mellett jelen van a közösségi média, például a Twitter és a Facebook is, a hírek pedig ezáltal percek alatt juthatnak el az ország, sőt a világ minden tájára.

Érdekesség, hogy a hatalomátvételi kísérletből a hadsereg fegyvernemei – a haditengerészet, a légierő, a szárazföldi és a különleges alakulatok – közül szinte csak a légierő vette ki a részét. Ismeretes, vadászgépek el is fogták az Isztambul felé tartó Erdogan repülőgépét, mégsem tettek semmit. Wágner szerint ez azért történt így, mert a puccsista pilóták csak azt látták, hogy a gép polgári jelzéssel repül, és nem tudhatták biztosan, hogy nem egy utasszállítót készülnek-e lelőni kétszáz civillel a fedélzetén.

Elnyomott indulatok törtek elő

A török társadalomból a puccs hatására hatalmas indulatok buggyantak elő, amit a politika ki is használ, ezért is volt benne a levegőben, hogy felvetik a halálbüntetés ötletét – erről már Egeresi Zoltán Törökország-szakértő beszélt a konferencián. Emlékezhetünk rá, Erdogan államfő néhány napja egy interjúban közölte: lényegében a parlamenten múlik, visszaállítják-e a legsúlyosabb büntetés intézményét Törökországban.

Ugyanígy a társadalom Erdogan-párti részének indulataira apellálnak, akik arról beszélnek, hogy a halott puccsistákat nem szabadna vallásos temetésben részesíteni, vagy hogy külön temetőt kellene létrehozni számukra.

Egeresi úgy látja, az utóbbi években egyébként is lassú radikalizálódás és az erőszak térnyerése figyelhető meg Törökországban. Növekedett a családon belüli erőszakhoz köthető bűncselekmények száma, és egyre többször támadják meg az alevi vallási kisebbség tagjait is. „Társadalmi feszültség került most az utcákra, azok az esetek, amelyeket eddig legfeljebb némi odamondogatással intéztek el, ma már tettlegességig fajulnak” – vallja Egeresi. Hozzátette: a mostani tisztogatások komoly csapást jelentenek a török értelmiségnek.

Gülen, a démon

Szerinte egyébként végül nem állítják majd vissza a halálbüntetést, hiszen az megakasztaná az amúgy sem jól haladó európai uniós integrációt, márpedig nyugati szövetségesekre Törökországnak ma is nagy szüksége van. Erdoganék célja ugyanakkor a médiauralmuk kiterjesztése és az amerikai emigrációban élő nagy ellenlábas, Fethullah Gülen hitszónok híveinek kiszorítása az államapparátusból.

Kormánypárti tüntetők Fethullah Gülent ábrázoló bábut akasztanak fel a Taksim téren Fotó: Aris Messinis / Europress/AFP

Ismeretes: a török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen és az általa kiépített „árnyékkormány” áll. Erdogan, utalva a Gülenhez hű katonákra, hangsúlyozta: „Főparancsnokként magam is teszek róla, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól.”

A csütörtöki konferencián felszólaló szakértők ugyanakkor nagyjából egyetértettek abban, hogy noha valóban voltak a puccsisták sorai között Gülen-hívek, valószínűleg mégsem a hitszónok irányított a háttérből.

Elhangzott az is, hogy a katonák megszégyenítése, illetve a puccs utáni lincselések sokkolták a fegyveres testületek vezetőit, és valószínűleg hosszú időre elveszik a már eddig is tisztogatásokkal gyengített hadsereg kedvét a további hatalomátvételi kísérletektől.

De mi lesz a nyugati kapcsolatokkal?

Fontos kérdés, hogy mit szól majd a NATO és az Európai Unió a török vezetés tisztogatásaihoz. Előbbivel valószínűleg nem lesz probléma: Wágner Péter szerint mivel a NATO katonai szövetség, nem feltétlenül a demokratikus elvek betartása a fő szempont a tagországokkal szemben, a szövetség valószínűleg nem is tudná nélkülözni a második legnagyobb aktív állományú tagját. „Ha veszélyben van is a tagság, annak most konkrét jelei nincsenek” – állítja a szakértő. Az incirliki légi támaszponton egyébként több tucat atombombát tárol az Egyesült Államok, igaz, ezek bevetésére alkalmas repülőgépek nem állnak helyben rendelkezésre. A támaszpontra egyébként az amerikaiaknak nincs feltétlenül szükségük az Iszlám Állam bombázásához.

Nehezebb kérdés, hogy mi lesz Törökország és az Európai Unió már eddig is bonyolult viszonyával. Tarik Demirkan szerint Ankara már régen lemondott a teljes jogú uniós tagságról, így ezzel nem célszerű fenyegetni. Szerinte Brüsszel egyre inkább kritizálni fogja Törökországot, de Ankara ezzel nem fog törődni, a nép unióellenes hangulata pedig egyre csak növekszik majd, ami segíthet Erdogannak a hatalom további koncentrációjában.

Egeresi Zoltán szerint ugyanakkor a törökök nem fogják elvágni kapcsolataikat az Európai Unióval, a Brüsszellel kötött, a migrációs hullám kezeléséről szóló megállapodás ugyanis nekik is kedvező, főleg, ha megvalósul a vízummentesség. Hogy ennek a feltételei megvannak-e, azt ugyanakkor sokan vitatják.

Ismeretes, a török katonaság múlt péntekről szombatra virradó éjszaka hatalomátvételt kísérelt meg Törökországban. Lezárták a Boszporuszon átívelő hidakat, közintézményeket foglaltak el, a főbb városok felett pedig harci repülőgépek járőröztek. A puccs végül sikertelen lett, azóta pedig törökök tízezreit, katonákat, tanárokat, hivatalnokokat ért el az Erdogan elnök vezérletével megkezdett politikai tisztogatás. A török médiafelügyelet felfüggesztette az összes olyan rádió és tévé működését, amelyet gülenistának ítélt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »