Miért vásárolták meg egymás műveit a történelem nagy festői?

Miért vásárolták meg egymás műveit a történelem nagy festői?

A hajdanán nagy festőművészek magángyűjteményeit gyarapító alkotásokból nyílt kiállítás a londoni National Gallery-ben. A kiállítás elmeséli, hogy a mesterek hajdanán miért tettek szert más festők munkáira: egyesek inspirációs forrásként, státusz szimbólumként, vagy befektetésként tekintettek a művekre, mások művésztársaikat akarták támogatni, vagy épp megszállottság vezérelte őket.

A Painters’ Paintings: From Freud to Van Dyck (Festők festményei: Freudtól Van Dyckig) című tárlaton Lucian Freud, Matisse, Degas, Leighton, Watts, Lawrence, Reynolds és Van Dyck magángyűjteményébe nyerhetnek bepillantást a látogatók. A csütörtökön nyíló kiállítást a brit arcképcsarnok kollekciójának azon darabjai inspirálták, amelyek egykor híres festők gyűjteményébe tartoztak. 

A kiállítás elmeséli, hogy a mesterek hajdanán miért tettek szert más festők munkáira: egyesek inspirációs forrásként, státusz szimbólumként, vagy befektetésként tekintettek a művekre, mások művésztársaikat akarták támogatni, vagy épp megszállottság vezérelte őket – olvasható a múzeum honlapján.

A tárlatból kiderül, hogy Degas, Freud és Matisse is rajongott Cézanne-ért és, hogy a National Gallery személyesen Matisse-tól vásárolta meg Degas La Coiffure című festményét. A kivételesen jó érzékű műgyűjtő hírében állt Matisse kollekciójában Gauguin egy képe és két Picasso-alkotás is sorakozott. A leglelkesebb gyűjtő mindközül azonban kétség kívül Degas volt: ő szinte megszállottja volt Delacroix-nak, Ingres-nek és Manet egy képének.

A szeptember 4-ig látogatható tárlat azt is bemutatja, hogy a festőket milyen kapcsolat fűzte a birtokukban lévő képekhez és, hogy mi történt az alkotásokkal, miután közgyűjteményekbe kerültek. A több mint nyolcvan műalkotást felvonultató kiállítás a művészettörténet ötszáz évén kalauzolja végig a látogatókat, Lucian Freud 2002-es Self Portrait: Reflection (Önarckép: tükörkép) című alkotásától kezdve egészen Giovanni Bellini nagyjából 1465-ből való The Agony in the Garden (Agónia a kertben) című festményéig. A kiállított alkotások csaknem felét magán- és közgyűjtemények adták kölcsön a múzeumnak.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »