Mi lesz a kvótareferendum után?

Mi lesz a kvótareferendum után?

A kormánypártok által kezdeményezett népszavazás nyilván sokkal többről szól, mint a menekültkérdés. Visszamenőleges önigazolás, a vezető szerep megerősítése, kényes témák háttérbe helyezése.

Ugyanakkor a Fidesz elérte, hogy miről ne szóljon: a kormány munkájának megítéléséről. Ennek kapcsán azt vizsgálta a Policy Agenda, hogy lehet-e csökkentenie az ellenzéknek az érvényes és eredményes népszavazás esélyét.

A tét nem a kormány és nem az EU

Az október 2-ai népszavazás a politika logikai szabályai szerint szólhatna a kormány megítéléséről is, és akár protest népszavazássá változhatott volna. Ebben a tekintetben „bejárhatta” volna a 2008-as szociális népszavazás útját, amikor az adott szakpolitikai kérdéseken túl sokkal inkább a Gyurcsány-kormány munkáját értékelték a választók. De akár a határon túliak kettős állampolgárságáról szóló 2004-es népszavazás is lehetett volna belőle, amely inkább érdektelen lett, és 38%-ot sem érte el a résztvevők száma.

A kvótanépszavazás kérdését a Fidesz, és sokkal inkább a nemzetközi események olyan kérdéssé alakították, amely elszakadt a kormány belpolitikai megítélésétől. Kutatások egyértelműen mutatták, hogy a kormánnyal nem szimpatizálók részéről is sokan vannak, akik elfogadják ebben a kérdésben a kormány álláspontját.

Éppen ezért konszenzus van abban, hogy a „nemek” győznek, méghozzá 90-95%-os többségben. Ezt az eredményt – tőzsdei nyelven szólva – beárazta a közvélemény.

A tét tehát nem a kormány munkájának megítélése, de valójában arról sincsen szó, hogy most Magyarország EU-tagságáról szavaznának az emberek. Volt ilyen próbálkozás egyes ellenzéki pártok részéről, de racionálisan végiggondolták, hogy szükségtelen magasra tenni a lécet, mert ez akár visszafordíthatatlan folyamatokat is okozhat.

Nincsen esély lefedni a történetet

A kormány és az ellenzék hagyományos eszköze a politikai versenyben, hogy olyan ügyeket igyekszik preferálni, amely számára kedvesebb, érthetőbb véleménnyel bír. Ezt támogató egyik módszer az egymás témáinak lefedése, azaz más jellegű ügyek köztudatba dobása.

Mivel a mostani népszavazás a Policy Agenda szerint nem a kormány megítéléséről szól, ezért nem lesz olyan ügy, amivel háttérbe lehetne szorítani a referendumot. Azaz sem a hétköznapokat alapvetően érintő munkaerőhiány, sem a politikai kék fény rovat (korrupció), sem például a Bayer-féle kitüntetési ügy nem tudja elnyomni a népszavazási kampányt.

Érezhetően az ellenzék nem is tesz sokat azért, hogy uralni próbálja az elkövetkező bő egy hónapot, sokkal inkább átengedi a terepet olyanoknak, mint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, akik saját bevált eszközeikkel viccet akarnak csinálni a kormányból.

Ennek hatásossága szerintünk nem elhanyagolható, de nyilvánvalóan nem is változtat az előzetes várakozásokon.

Mi a népszavazás utáni belpolitikai forgatókönyv?

A népszavazásnak reálisan kétféle eredménye lehet, amely ugyanakkor a Fidesz számára lényegében ugyanazt a forgatókönyvet jelenti, csak a narratíva része lesz egy kicsit különböző:

– Amennyiben a választók több mint fele elmegy, akkor arra hivatkozhatnak, hogy az abszolút többség velük van. Ez pedig belpolitikai indok arra, hogy minden más ügyet ennek rendeljenek alá. Azaz, mivel szerintük a magyarság jövőjéről van szó, ezért a társadalmi jólét, a szociális rendszer, a jobb oktatás, stb. is fontos, de nem annyira. Ez az okfejtés már előkerült a vasárnapi zárvatartás kontra menekültügy kapcsán, amikor a miniszterelnök azt mondta;…a kvóta más, felmerült témákkal ellentétben nem életmódkérdés, hanem arról szól, hogy kikből áll a magyar nemzet.”

Amennyiben kevesen mennek el, de nyilvánvalóan 90% körül lesz a nemek száma, akkor jöhet a kormánypárt számára a 2004-es (határon túliak magyar állampolgárságáról szóló) népszavazás forgatókönyve, amikor a baloldalt azzal vádolták, hogy politikai túléléséért cserébe „rárontott nemzetre”, és szabotálta a népszavazást. Ezzel együtt továbbra is a bevándorlással fog „kampányolni”, és be akarja bizonyítani, hogy ez a fontos kérdés, nem amiről az ellenzék beszél.

Az ellenzék számára, ebbe beleértendő a Jobbik is, csak egy lehetőség van, nagyobb károk nélkül túlélni október 2-át, majd az azt követő mézesheteket a kormány számára.

Ezt követően pedig meg kell próbálniuk a kvótaügybe valamennyire belefásult szavazók számára más témákat adni. Nyilván a Fidesz ellenében kell ezt végigvinniük.

A népszavazás másik fontos kérdése a részvétel mellett, hogy területi alapon milyen különbségek lesznek az országban. Mennyire tudja megmozgatni erős bázisát a kistelepülések Magyarországát a Fidesz, és mennyire maradnak passzívak a nagyvárosok, ahol jobbak az ellenzéki pártok pozíciói.

Ugyancsak fontos kérdés lesz, és a Fidesz választási felkészülésének helyzetét mutatja, hogy mennyire lesz képes a határon túli szavazókat „megszervezni” és elvinni szavazataikat az urnákig. Amennyiben ez alacsonyabb számú lesz, mint 2014-es országgyűlési választások során, akkor a kormánypárt valamilyen hibát elkövetett az elmúlt két évben ebben a közegben (szervezettségi, politikai).

Policy Agenda szerint mégsem a népszavazás eredménye lesz a legnagyobb hatással a 2018-as választás eredményére. Sokkal inkább az azt követő hónapok, amikor eldől, hogy képes lesz e valaki más top ügyet, mint a bevándorlás, napirenden tartani.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »