Mi köze a macskáknak az aranyhoz ?

Az alábbi szavak jelentése különbözik egymástól, mégis van egy tulajdonság, amely mindegyikre jellemző. Mi az ?

NYáj (Ahogy a kutya tereli a birkákat, úgy változik, NYúlik az NYáj alakja. Akár egy madár- vagy halraj árNYéka.)

Angolul egyébként a nyáj herd. Valószínűleg a magyar horda szóból származik.

NYak (Ha elég hosszú, lehet NYújtogatni.)

NYákoNY (Zöldes hártya a lomha folyón vagy álló vizen. (Id. Mándy Péter). CzF)

NYal (Akinek elég hosszú a NYelve és jól be tud NYalni, az sokak szemében megNőhet manapság.)

NYál (Kicsorog és NYúl vagyis NYál.)

NYaláb (Pl. egy féNY NYaláb, ami NYúlik.)

NYáladék, NYálka (Szintén NYúlós.)

NYár (Nyáron megNYúlnak a nappalok, több féNY éri a földet. MegNőnek, NYúlnak a NövéNYek is. Rá vagy Ré + NY = NYÁR.)

NYargal (A ló sebesen száguld, közben megNYúlik a teste.)

NYárs (A segítségével NYújtjuk a tűz fölé a sütnivalót.)

NYavalya (Hosszan elNYúló betegség, NYomorúság.)

NYavajgás, NYávogás, NYafogás, NYekegés, NYerítés, NYifogás, NYihogás, NYikácsolás, NYikorgás, NYígés, NYiharászás, NYivácsolás, NYögdécselés, NYüszítés (Hosszú, NYújtott, kellemetlen hangok.)

NYel, NYelv (NYálas, NYúlós.)

NYél, NYíl (Valaminek a megNYújtása, meghosszabbítása.)

NYer (A másik fölé kerekedik, azaz fölé Nő, illetve a NYerés után valamije nagyobb lesz a NYerőnek – a büszkesége, a vanyona, stb.)

NYereg (LeNYúlik az állat oldalán.)

NYereség (Növekmény.)

NYers (Hajlékony, rugalmas, NYúlékony.)

NYest, NYuszt, NYúl, göréNY, patkáNY (Teste NYúlánk.)

NYúl

NYílik (Tessék elképzelni a bimbót, mielőtt kinyílik: megNYúlik a hajtás és abból lesz a virág.)

NYír (“Legvalószinübbnek látszik, hogy ezen fát őseink onnan nevezték nyir-nek, mivel igen sok nyirka, azaz nedve, vize van, minthogy a vizes nedvesség némely esetekben nyirk v. nyirok-nak is hivatik. Ezen levet az illető vidékiek tavaszkor lecsapolni és inni szokták.” CzF)

NYirok (“Általán, a testek rostjaiban elterjedt, vagy fölszineiket meglepő finom, vékony nedv. Különösen az élő állati és növényi testekben szivárgó, s azokat szivos, nyers állapotban tartó nedvesség, melytől az állatokban különbözik a vér.” CzF)

NYom (NYomásnál is megfigyelhető a NYúlás, pl. egy pecsét NYoma a viaszon.)

NYomorgat (“Nyomorogni kényszerít, folytonosan gyötör, kinoz, szenvedtet, sínlődtet valakit. Erős munkával, koplalással, veréssel nyomorgatni a rabszolgákat, foglyokat. Az ellenség nyomorgatja a megszállott ország népeit.” CzF – Elhúzódó, hosszan elNYúló állapotot idéz elő.)

NYoszolya (“Széles ért. lábakon álló készület, melyen elnyujtózva fekünni, pihenni, nyugonni, alunni lehet.” CzF)

NYövés (Azaz növés. Ami nő, az NYúlik. Pl. a láNY vagy a legéNY.)

NYugalom (ElNYúlik, erNYed. Nem feszült vagy izgatott.)

NYújt (“1) Valamely többé vagy kevesbbé szilárd, de szivos, és rugalmas testet meghúz, vagy szétnyom, vagy kifeszít, s ez által terjedelmét nagyobbá, nevezetesen hoszszabbá, vagy szélesebbé teszi. Húzás által megnyujtani a húrokat, a bőrt, az öszvezsugorodott vásznat. Nyomva, nyomkodva megnyujtani a tésztát, a viaszt. Fogóval megnyújtani a drótot. Pőrölylyel nyujtani a tüzes vasat. A nyakat, a karokat, a nyelvet, a lábakat az illető inak megfeszítése által kinyujtani. Innen alkalmazott ért. am. kinyujtott kézzel valamit adni, általadni. Pénzt, alamizsnát nyújtani a szegénynek. Bort, ételt nyujtani a vendégnek. Az ablakon kinyujtani, benyujtani, magasra felnyujtani, fölülről lenyujtani valamit. Tréfás gúnynyal, megnyujtani valakit am. a deresre fektetni, vagy tetőtől talpig megpuhogatni. 2) Átv. valamit továbbra halaszt, vontat, tehát mintegy megnyujtja, meghúzza az időt. Nyujtja a pört. A határidőt ismét néhány nappal megnyujtani. 3) Hangejtésre és beszédre vonatkozva am. a hangokat, és szókat vontatva ejti; a beszédet hosszítja. A hosszu hangzókat meg kell nyújtani. A tiszamellékiek jobban nyujtanak némely szókat, mint a dunavidékiek. Igen nyujtva (hosszasan) beszélett. Ha szónokol, órákig nyujtja a beszédet.
A régieknél, igen gyakran nyojt, mint a fujt maiglan is fojt. Gyöke az elvont nyu, vagy nyo, keményen nu, vagy no, melyből egyfelül átható nyuít (= nyu-ít v. nyo-ít), másfelül önh. nyúl (= nyu-úl v. nyo-úl) és k. nyúlik származtak. E két ige oly viszonyban áll mind elemzésileg, mind értelmileg egymáshoz, mint: gyújt gyúl; fújt fúl; fűt fül; hűt hűl; süt sűl; döjt dől; továbbá: tanít tanúl; lódít lódúl; szűkít szűkűl, stb.; ik középigés képzővel: fejt fejlik; rejt rejlik; nyit nyilik; bujt bujik. Ide tartoznak, melyeknek megfelelő önhatóik nincsenek, de valószinüleg voltak, ú. m, ajt, szít, tát, olt, ölt, sejt. Mindezekben egyfelől a t képző jelent olyanná tevést; az l pedig olyanná levést, milyen az illető gyök: tehát a nyujt is am. nyu-vá v. nyo-vá tesz valamit. Alapfogalom benne azon távolodás, midőn valamely testnek tömegesített részei bizonyos erőszak következtében előbbi helyzetpontjaikat oda hagyják, s mintegy tovább mennek, mozdulnak. Ennél fogva a nyu, v. nyo gyökkel legközelebb rokon a nyom, s alapértelemben egy azon indulatszó: no! mely által valakit tovább menésre, haladásra izgatunk, nógatunk, mi szerént nyojt am. no-it. Így lett a haj! indulatszóból hajt, pl. ökröket hajt, azaz: haj haj! szóval tovább menni sürget, melytől különbözik a görbítést jelentő hajt, minthogy ennek gyöke a gaj és kaj görbére vonatkozó gyökökkel azonos. Így lett a su hangból su-it, sujt. – A nyujt és nyúlik igékkel alapfogalomban egyezik nyúz; továbbá; az állatok haskérgét jelentő nyúl, és a nyúl állat neve is, melyeket láss saját rovataik alatt.” CzF)

NYújtás (Képzeljünk el egy sportolót, amint bemelegít.)

NYújtó (“Bizonyos eszközök neve, melyek által némely testek terjedelmét, szélét hoszszát nagyítani lehet, péld. konyhai fa hengerke, sodrófa, melylyel a tésztát nyujtják, különösen laskanyujtó.” CzF)

NYújtópad (“Általán pad, melyen valamit kinyujtanak, péld. a halottat, a felbonczolni való holttestet. Különösen a régiek kínpadja, melyre a vádlottat fektették, hogy testét csigázzák, tagjait nyujtogassák.” CzF)

NYúl (1. Valami után NYúl. 2. Az állat, melynek teste nagyon megNYúlik futás közben.)

NYúz (“Az állatnak bőrét lehúzza. Döglött lovat, ökröt, macskát, nyulat, kutyát, ürgét nyúzni. Kiált, ordít, mintha nyúznák.” CzF)

NYurga, NYalka (Képzeljünk el egy huszárt.)

NYűg (“Szőrből, vagy kenderből csinált kötélféle eszköz, mely által a mezőre vitt lovakat egyenként, vagy kettesével alsó lábszáraiknál fogva megkötik, mi fapeczek által történik. Hasonló hozzá, de anyagra különbözik tőle: békó, v. békló, mely lánczból, és vaspereczből áll, és bezárható.” CzF)

NYüzsög

láNY, legéNY (Gyorsan megNYúlnak, NYőnek, mint a gomba.)

taláNY (Hosszú ideig nem derül fény a megoldásra, elNYúlik a megfejtése.)

eréNY (Az eréNYes embert nem lehet megingatni meggyőződésében, mindvégig kitart az erkölcsi értékek mellett.)

araNY (Az araNY egyik legjellemzőbb tulajdonsága a NYújthatósága. “Egy uncia aranyat (31,1 g) szakadás nélkül 56 km hosszú szállá lehet nyújtani.”  http://www.aranypiac.hu/tudastar/tudnivalok-a-nemesfemekrl/az-arany-tulajdonsagai)

iráNY (Egy kezdőpontból kiinduló, végtelen kiterjedés.)

vékoNY, keskeNY (NYújtott, NYúlánk.)

takoNY, háNYás, geNNY (Mindegyik NYúlik.)

ormáNY (Hosszúra NYúlt orr.)

örvéNY (Lehúzó, magával ragadó. ElNYújtott körkörös képződmény.)

toroNY, kéméNY (NYúlik az ég felé.)

növéNY (A növéNY is.)

kocsoNYa (Igen, a kocsoNYa is NYúlik.)

szegéNYség (Hosszúra NYúló NYomorúság.)

árNYék (Mindig változik, NYúlik.)

féNY (Akárcsak a féNY. A sugarak a forrástól indulnak, NYúlnak.)

karácsoNY (E szavunk eredetét már sokan sokféleképpen magyarázták. Én a legegyszerűbb értelmezést választom: a betűket/hangokat egy-egy jellemző tulajdonság alapján lehet csoportosítani. A szavaink nem mások, mint tulajdonság összetételek. A legszemléletesebbek: FEL+HŐ, TEJ+FÖL, PAP+ÍR, FEL+NŐTT, PIL+LE

KaRáCSoNY = KöR+Rá+CSökken+NYő

KöR = a Föld megtesz egy kört a Nap körül.

Rá = Napisten

CSökken és NYő = elérkezünk a téli Napfordulóhoz. Eddig a pontig csökken a nappalok hossza, innét kezdve pedig újra NYő.)

függöNY (FOG+NYúlik)

herNYó (KER>HER+NYúlik. KER, KÖR, kunKORodik.)

harmoNika (Akárcsak a herNYóban, itt is a NYúlást jelöli az N.)

taNYa (Elterül, elNYúlik.)

gúNYa, köpöNYeg (A földig NYúlik.)

tuNYaság, heNYeség, haNYagság, saNYarúság (Elhúzódó, elNYúló állapot.)

keNYér, lepéNY (Hogy készül ? Igen, NYújtani kell a tésztát.)

köNYv (NYomás-NYomda-köNYv. NYílik, de nem növéNY.)

foNal, vászoN, bársoNY (Elkészítésük során mindegyikek NYújtani kell.)

feNYíték (“1) Büntetés, melyet valakinek elkövetett bűneiért szenvednie kell, különösen, melyet bírói itélet szab a bünös ellen. 2) Szelidebb ért. bizonyos erkölcsi korlátok, melyek a törvények áthágása ellen állíttatnak. Fenyíték alatt tartani a katonaságot. Máskép: fegyelem.” CzF)

növéNY, terméNY (Növekszik, NYő, NYúlik.)

szárNY (KiNYújtható és behúzható.)

erNYő (KiNYitható és becsukható.)

sodroNY (KiNYújtjuk és összesodorjuk a szálakat, kész a SODOR+NY.)

redőNY (Leengedjük a redőket, leNYúlik a REDŐ+NY.)

horgoNY (Leengedjük a horgot, leNYúlik HOROG+NY.)

függvéNY (Képzeljük el az ábrázolását !)

szuroNY, uszoNY (Mindkettő valaminek a meghosszabbítása, megNYújtása.)

szőNYeg, gyékéNY, párkáNY, kátráNY, zátoNY, teNger (Mindegyik elterül, kiterül, elNYúlik.)

báNYa (A föld alá NYúlnak a járatai.)

vágáNY (A felszínen NYúlnak a messzeségbe a sínpárok.)

aNYa, baNYa (Teste megNYúlik, csak másképp, mint a láNYé.)

teNYér (KiNYitva terül, becsukva markol.)

Hosszan lehet még folytatni a sort, de már ennyiből is jól látszik, hogy az N és NY hangot többnyire a NYÚL-ás jelölésére használjuk.

Szavaink a hangok által jelölt tulajdonság összetételek. Egy-egy betű különbség is jelentősen eltérő megnevezéseket eredményez, de a szavak mélyén rejlő kép, az alap értemény tulajdonságai megegyeznek.

TeNGeR = Terül/Távol+Nő/Nagy+GöRbül. A szemlélő nézőpontjából egy nagy, növekvő tér, ami görbül.

HeNGeR = H, azaz a felület (Héj, Hó, Hám, Ház, …)+Nő+Görbül.

A tenger hullámai, mint megannyi henger gurulnak a vízen. Hasonlóan működik az iNGeR érzékelése is a testünkben.

Vértes Olivér jegyzete, 2016.03.12.


Forrás:mindenmagyar.com
Tovább a cikkre »