Mi fizetjük meg a félelem árát

Mi fizetjük meg a félelem árát

A brit titkosszolgálatok szerint hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy elhanyagolható a terrorfenyegetettsége. A brit hírszerzők nyárérzékenyek: vakációra készülő honfitársaik számára elkészítették Európa terrorveszélytérképét. Eszerint hazánk, Szlovénia, Svájc, Csehország, Lengyelország és a három balti állam elhanyagolható rizikójú. Mondhatni, a rablómadár se jár errefelé, nemhogy terroristák fészkelnék be ide magukat. Szomszédaink közül Ukrajna, Szerbia és Horvátország közepes rizikójú, Ausztria, Szlovákia és Románia csekély fenyegetettségű. Akár nyugodtan hátra is dőlhetnénk: itthon minden rendben, Törökországba, a franciákhoz vagy a spanyolokhoz úgysem készültünk, Nagy-Britanniába a brexit után nem nagyon vágyunk – arrafelé ráadásul a titkosszolgák szerint magas a fenyegetettség.

Mielőtt azonban elindulnánk – szigorúan belföldi – nyaralásunkra, nézzünk szét egy kicsit a saját házunk táján, kell-e itthon félnünk, és ha igen, mitől. Azonnal rá is csodálkozhatunk, hogy továbbra is hármas (közepes) terrorfokozat van érvényben, bár a rendvédelmi szerveknek vagy a titkosszolgálatoknak továbbra sincs információjuk az országot fenyegető terrortámadásról. A hármas fokozatot a 2015. november 13-i párizsi robbantásokat követően vezették be, és a terrorelhárításban érintett szervek azóta sem zárják ki Magyarország terrorveszélyeztetettségét. Most akkor van fenyegetettség, vagy nincs? – kérdezhetik azok, akik fekete-fehér gondolkodásmódhoz szoktak. Találkoztak már a hatóságok itthon élő terroristával? – kérdezheti az informáltabb polgár. Egyes hírek szerint a röszkei határostrom bíróságra vitt vádlottai közül hárman bizonyítottan egy radikális iszlám szervezet katonai szárnyának tagjai, hárman pedig a hozzátartozóik. Ugyanennek a katonai szárnynak egy Kasmírban kiképzett tagja, aki harcolt az Iszlám Állam oldalán Szíriában, szerepel a Keleti pályaudvarnál a brüsszeli merényletek elkövetőjével készült közös fotón. Ezek az információk azonban nem jelentik azt, hogy közvetlen veszély leselkedne ránk. Egyfelől terrorizmusért mostanában senkit sem ítéltek el az országban – egyelőre a „röszkeieket” sem –, másfelől a „képbe”, vagyis a bíróságra kerültek sem szándékoztak magyar állampolgárságért folyamodni. Ettől persze marad a hármas terrorfokozat, hiszen tart a kampány a „kényszerbetelepítés” ellen.

Ám vajon minek köszönhető, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány szeptember 30-áig ismét meghosszabbította a fokozott közbiztonsági akciót? Azt, amit 2015. szeptember 14-étől rendelt el, elsősorban az M1-es sztrádán Bécs felé gyalogosan induló migránsok és a Keleti pályaudvarnál történtek miatt „a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében”. A rendőrség – konkrétumok nélkül – indokolni próbálta a főkapitány döntését. Egyfelől az alaptörvényre hivatkoztak, amely szerint „a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme”. Másfelől a törvényt idézték:

„a rendőrség feladata a közrend, közbiztonság fenntartása, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár őrzése, az államhatár jogellenes átlépésének megelőzése, felderítése, megszakítása, a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása”. A fokozott rendőri ellenőrzés azonban ennél jóval többet jelent, hiszen a szolgálati törvény felhatalmazása alapján – az elrendelt akció keretében – bárkit, bárhol, bármikor ellenőrizhetnek, ruházatot, járművet kutathatnak át. Alapesetben csak jogsértő magatartás, „gyanú” esetén tehetnék mindezt.

Hét végi éjszakákon a nagyvárosokban már meg sem lepődünk, ha fiatalokat motoznak az utcán a rendőrök, drog után kutatva, „bűnmegelőző” jelleggel. De van-e bármiféle eredménye az országos akciónak? „A fokozott ellenőrzés elrendelése nem jelent egyet a rendőri ellenőrzések számának megnövekedésével, azonban jogalapot biztosít azoknak az ország teljes közigazgatási területén történő végrehajtásához. Ez a rendőri intézkedési forma nem generálja nagyobb rendőri erők közterületre történő vezénylését, azonban célzottabbá teszi a szolgálatban lévő állomány tevékenységét” – közölték lapunkkal az ORFK sajtószolgálatán. Nesze semmi, fogd meg jól.

Talán ha a vonatkozó törvényekben fehéren-feketén szerepelne, hogy bárkit, bárhol, bármikor indoklás nélkül ellenőrizhetnek, nem lenne szükség a bürokrácia iratgyártására, az akciózgatásra, a hosszabbításra. A főkapitánynak is kevesebb baja volna a papírokkal. Nem szeretnék ötleteket adni, de az lenne a legegyszerűbb, ha belevennék az alaptörvénybe: különösebb indok nélkül is intézkedhetnek a hatósági emberek… A migránsoktól rettegő ország nagy része úgysem tiltakozna ellene. A félelem árát mi fizetjük meg, és akinek sokáig mondják, hogy félnie kell, az garantáltan félni fog.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »