Mese, mese, meskete

A népmese egyelőre nem folytatódik. A legkisebb fiú ugyan a vállára vette a tarisznyáját, talán még beletette a hamuba sült pogácsát is, de aztán itthon maradt. A legkisebb fiú ugyan, kilépve a népmesei forgatókönyvből, már az utolsó előtti akadályon fennakadt, a néppel ugyanis nem tudta elhitetni sem azt, hogy ő a legkisebb, és persze jóravaló fiú, sem azt, hogy értelme lenne a vándorútnak, a hétfejű sárkány – amelynek a fejeit készült levágni – finoman szólva kineveti őt. De, ha nem is neveti, látványosan semmibe veszi. Még csak tüzet sem fog okádni, egyik feje sem.

Itt tartunk most. A legkisebb fiú toporog egyhelyben, ráadásul kiderül róla, hogy sem nem szegény, sem nem magányos harcos; körötte csak úgy repkednek a mesébe nem illő elemek és szereplők; az egész, úgy ahogy van, maga az anakronizmus. Helikopterek és forint milliárdok veszik körül, ráadásul, váratlan fordulatként, hazug történetek, hamis állítások.

Ebben a mesében nem a király lett meztelen, hanem a legkisebb fiú. És ez még akkor is így van, ha ez a fiú most mindent megmozgat annak érdekében, hogy elhitesse: nem bukta el az utolsó előtti akadályt, a hétfejű sárkány pedig már le is van győzve. Ám akármit is mond, akármilyen mesét ad is elő, a többség pontosan látja: elbukott azon az akadályon, amit – a néptől elvett pénzen – legyőzhetőnek hirdetett és az is kiderült: nincs hétfejű sárkány. (…)

Németh Péter: Meztelen a legkisebb fiú


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »