„Mert a hit Istennek ajándéka” – a vallásszabadságot ünnepelték Tordán az erdélyi felekezetek

„Mert a hit Istennek ajándéka” – a vallásszabadságot ünnepelték Tordán az erdélyi felekezetek

Az egymás iránti szeretet és tolerancia szükségességét, illetve a keresztény értékek melletti kiállást hangsúlyozták a meghívott egyházi és világi elöljárók a 1568-as országgyűlés egykori helyszínén, Tordán, a főtéri római katolikus templomban. Kövér László, az Országgyűlés elnöke kijelentette: Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti.
A római katolikus templomot zsúfolásig megtöltő ünnepségen – melyet elegendő hely hiányában az unitárius és református templomban is kivetítőn követtek a hívek – Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke rámutatott: „elődeink megértették, hogy a hitbeli különbözőségek nem kell szükségszerűen elválasszanak bennünket”, és az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.

A jelenlévő egyházak közül bármelyik képviselője rá tudna mutatni a másikra, hisz „bántottunk és bántottak minket, kirekesztettünk és kirekesztettek”, annak függvényében, hogy éppen ki javára billent a politikai mérleg, mondta a püspök, de úgy vélte, semmi értelme nem lenne a felsorolásnak.

„Mi elsősorban nem a történelmi múltra emlékezünk, hanem a jövőnek teszünk ígéretet” – jelentette ki a tordai határozat szellemiségének a továbbéltetésére utalva.

Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. Az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki … az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, … mert a hit Istennek ajándéka.”

„A vallásszabadság gondolta megmozgat minden embert, még az ateistákat is, mert a lelkiismeret szabadságához ez is hozzátartozik” – jelentette ki Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek.

Elismerte, hogy egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a tordai határozat is csak a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és a későbbi országgyűlések korlátozták azt.

Tisztelt Karok és Rendek! – szólította meg az egybegyűlteket Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki szerint a tordai vallásszabadsági határozat a hit gyümölcse volt, alkotói „kinyitották a szívüket” a Szentírás előtt. Ez a döntés a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt, emlékeztetett, és úgy vélte,

jó lenne az isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »