Mérlegen a botrányokkal kísért kereskedőházak működése

Mérlegen a botrányokkal kísért kereskedőházak működése

„Győzelmi jelentésről” számolt be Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója és Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottsága ülésén, ahol a képviselők tájékoztatót hallgattak meg a cég tevékenységéről. A Magyar Nemzeti Kereskedőház pozitívan zárja a 2016-os évet, a 2015-ös évben azonban még brutális ráfizetést, hatmilliárd forintos mínuszt termelt, miközben teljes működése alatt kevesebb mint fele ekkora hasznot hajtott a magyar vállalkozásoknak. Az MTI tudósítása teljes egészében kihagyta a bizottság jobbikos alelnökének, Gyöngyösi Mártonnak a tájékoztatóhoz való hozzászólását.

Oláh Zsanett az Országgyűlés külügyi bizottsága ülésén elmondta: júniusban összesítik a cég eredményeit. A kereskedőház által első ízben megkötött üzletek értéke 2015-ben 6 millió euró, 1,8 milliárd forint volt, 2016-ban márciusig végeztek saját számlás ügyleteket, 4,4 millió euró értékben – ismertette.

Magyar Levente a tájékoztatóhoz hozzátette: jelentősen, több mint százmilliárd forinttal, 895 milliárd forintra nőtt a MNKH által támogatott cégek exportbevétele 2015-ben az előző évihez képest. Megjegyezte: ebben természetesen nem a kereskedőháznak van kizárólagos érdeme, köszönhető a cégeknek és a konjunktúrának is.

Elmondta, dolgoznak egy olyan módszertanon, amely kimutatja, mennyiben járul hozzá a kereskedőház a külgazdasági eredményekhez, mennyi folyik vissza a költségvetésbe a szervezet tevékenységének köszönhetően. Jelenleg csak következtetni tudnak arra, hogy a kereskedőház milyen mértékben és nagyságrendben járul hozzá a magyar kkv-k exportteljesítményéhez – mondta.

Politikailag úgy vélik, szükséges funkciót tölt be a kereskedőház, bár nyilván lehet hatékonyabban, eredményesebben működtetni minden rendszert, lehet javítani a gyakorlatokon – mondta.

Magyar Levente a szocialista Mesterházy Attila kérdésére válaszolva elmondta, a következő hónapokban felülvizsgálják az irodák helyszíneit, megnézik, melyik partner hogyan teljesít, és „készen állnak lépni”, olyan helyeken, ahol gondok vannak vagy nem jönnek az eredmények. Az államtitkár szerint aligha lesz a korábban említett 117 kereskedőház a következő években, ennek az állami források határt szabnak, de a kereskedelmi jelenlét mindenhol biztosított, ahol Magyarországnak diplomáciai képviselete van.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Gyöngyösi Márton a felszólalásában (amelyet teljes egészében elhallgatott az MTI) emlékeztetett rá, hogy az MNKH által tavaly elkészített 2015-ös évre szóló pénzügyi beszámolójából kiderült, hogy a Zrt. működése az adófizetők pénzéből 6 milliárd forintos veszteséget generált.

A jobbikos politikus arra is kitért, hogy az MNKH nemcsak veszteséget halmoz fel, de a működését is botrányok kísérték:

 – a Quaestor-botrány során néhány perccel a csőd előtt menekítették ki a cég 4 milliárdos vagyonát,

– az FBI által is körözött – és időközben állítólag elhalálozott – Ghaith Pharaon cégével tavaly novemberben felbontotta szerződését a Magyar Nemzeti Kereskedőház (Az MNKH még 2015 decemberében hozott létre élelmiszerkereskedő céget, a Prominence Food Kft.-t a Pharaon Gamma Kft.-jével.),

 – az MNKH áron alul adta el tajvaniaknak a Pápai Húsüzemet.

Gyöngyösi Márton az Alfahírnek nyilatkozva az ülés után azt is kifogásolta, hogy a Fidesz nomenklatúrájának építése zajlik: költségvetési pénzen alkalmaznak olyan szakértőket, tanácsadókat, akiket teljesen szubjektív módon bíznak meg. A jobbikos politikus szerint nem látszódik a valós tevékenységük, illetve még a kérdésekre adott válaszok alapján sem világosak azok a szempontok, amelyek révén kiválogatják a cégeket és tanácsadókat, továbbá azokat a piacokat, szegmenseket, amelyekbe „benyomul” az MNKH.

Gyöngyösi, és a független Demeter Márta is rákérdezett az ülésen arra, hogy volt-e az MNKH-nak közös cége Ghaith Pharaonnal. Magyar Levente és Oláh Zsanett is azt válaszolta, hogy nem tudnak róla, pedig ennek ellenkezője elég egyértelműen bizonyítható, ráadásul korábban már elismerték, hogy igenis volt. Magyar Levente még azt is hozzátette, hogy „nem lenne ízléses Pharaont felhozni, hiszen már elhunyt”.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »