Merkel valamiért gyorsan meg akar szabadulni a britektől

Merkel valamiért gyorsan meg akar szabadulni a britektől

Nem lehet átlépni a brit referendum eredményét és elkerülni Nagy-Britannia uniós kilépését – jelentette ki Angela Merkel a sajtótájékoztatóján.

A kancellár hangsúlyozta, hogy nem lát lehetőséget a visszafordulásra, ezért az európai unió állam- és kormányfőit tömörítő tanácsnak forgatókönyvet kell készítenie az elszakadási tárgyalásokra.

“El kell fogadnunk a valóságot, a vágyálmok ideje lejárt. Úgy kell a helyzetre tekinteni, ahogy van” – fogalmazott a kancellár. Mint mondta, az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy a brit unióból való kilépés tárgyalásaira nem kerülhet sor addig, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Az uniós vezetők világossá tették, hogy ennek megtétele nem húzható sokáig – tájékoztatott a kancellár.

Hozzátette: a tárgyalások során messzemenőkig ragaszkodni kell az unió érdekeihez. Hangsúlyozta, hogy az uniónak határozottan kell fellépnie a brit kilépés miatt aggódó uniós piac megnyugtatása érdekében. “A világ nem vár, késznek kell lennünk a cselekvésre” – fogalmazott.

Kijelentette: nincs ok arra, hogy leálljanak a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elnevezésű szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai az Egyesült Államokkal. A keddi ülésnap tárgyalásai során minden tagállami vezető – beleértve Nagy-Britanniát is – a tárgyalások folytatása mellett érvelt – mondta.

Beszámolt arról, hogy a David Cameron brit kormányfővel először ültek tárgyalóasztalhoz az uniós tagságot elutasító brit referendum óta, és “mindenki érezte, hogy ez vízválasztó pillanat”. A brit kormányfővel folytatott tárgyalások feszült hangulatban folytak, amelynek folyamán Cameron nyilvánvalóvá tette, hogy más eredményt várt a népszavazástól – mondta Angela Merkel.

Hollande: ha nincs szabad mozgás, nincs belső piac

Francois Hollande francia államfő szerda hajnali tájékoztatásában kijelentette: “ha nincs szabad mozgás, nincs belső piac sem”. Kilépésével Nagy-Britannia nem férhet hozzá automatikusan az európai egységes belső piachoz, ahhoz Norvégiához hasonlóan el kell fogadnia a szabad mozgásra vonatkozó szabályozást – fejtette ki.

“A döntés megszületett, ugyanakkor az Egyesült Királyság nem válogathatja ki azt, ami számára kedvező az Európai Unióval követendő új együttműködésből. Nem hagyható, hogy a tőke és az áru szabad mozgása, a szolgáltatások szabadsága, végül pedig az emberek szabad mozgása elmaradjon. Ez nem működik így. Vagy érvényes mind a négy szabadságjog vagy egy sem. A szabály az szabály” – hangsúlyozta Hollande, hozzátéve, nem Nagy-Britannia, vagy a brit nép megbüntetéséről van szó, amikor az unió érdekeit szem előtt tartva érvel és hoz döntést az Európai Unió.

Kiemelte: a brit referendumot követően az újrakezdésen kell gondolkodnia Európának. Gyors intézkedéseknek kell követniük egymást, de Európa elég erős és képes legyőzni ezt a kihívást – tette hozzá Francois Hollande.

Cameron a lehető legszorosabb viszonyt akarja

Az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak a lehető legszorosabb viszonyt kell kialakítania, miután az előző heti népszavazáson a brit szavazók többsége a közösségből való kilépést választotta – jelentette ki David Cameron brit miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők keddi brüsszeli tanácskozását követően.

Sajtótájékoztatóján a brit kormányfő hangsúlyozta, rendkívül “konstruktív, nyugodt és megértő” légkörben zajlott az uniós csúcsvezetők kedd esti egyeztetése.

Cameron úgy fogalmazott, sajnálja, hogy ilyen végeredménnyel zárult a szigetország uniós tagságáról tartott múlt csütörtöki referendum, azonban nem bánta meg annak kiírását.

“Bárcsak megnyertem volna a népszavazást, szomorú vagyok emiatt” – fogalmazott a miniszterelnök, aki a referendum másnapján bejelentette lemondási szándékát. Hozzátette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az Európai Unióval.

“Miközben a lehető legjobb kapcsolatra törekszünk, lehetetlen lesz megőrizni minden előnyét az uniós tagságnak annak bizonyos költségei nélkül” – mondta.

A brit kormányfő kiemelte, hogy a kiválási folyamat lezárultáig az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. Nem tudta viszont megmondani a pontos idejét, hogy mikorra várható a kilépési szándék hivatalos bejelentése.

Tusk időt adna 

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az uniós vezetők megértik, ha a londoni kormánynak szüksége van némi időre, mielőtt kezdeményezné az Egyesült Királyság EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást.

Tusk újságírók előtt hangsúlyozta, bár a felek mindegyikének érdeke a szigetország kiválási terveinek mielőbbi pontosítása, jogilag ez az egyetlen járható út, ami azt jelenti, hogy az uniónak szükség esetén türelmesnek kell lennie. “Ha több időre van szükségük, várnunk kell” – figyelmeztetett.

Az Európai Tanács elnöke nyugodtnak és kellemesnek nevezte a kedd esti tanácskozást, amelynek során a brit miniszterelnök huszonnyolcas körben ismertette a referendum végeredményét és a nagy-britanniai helyzetet.

Juncker: nincsenek hónapok elmélkedni

Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor leszögezte, az Egyesült Királyságnak nincsenek “hónapjai elmélkedni”, mihamarabb cselekednie kell. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kijelentette, azt még valahol megérti, hogy a bennmaradási kampányt vezető Cameron időt akar nyerni, azt viszont már nem, hogy a Brexit-kampány vezetői miért nem tudják elmondani, hogy pontosan mit akarnak.

“Azt gondoltam, hogy ha valaki a kilépést tervezi, akkor rendelkezik is valamifajta tervvel (…), nekik azonban nincsenek ilyen terveik” – vélekedett a bizottság elnöke.

Mint mondta, arra számít, hogy a brit kormány röviddel azután megkezdi a kiválási folyamatot, hogy szeptemberben megválasztják David Cameron utódját. Ha a bennmaradást pártoló táborból fog kikerülni az új kormányfő, akkor az eljárás megindításának a kinevezés után legfeljebb két héttel meg kell történnie, ha viszont Brexit-párti miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, akkor már a kinevezés másnapján – hangoztatta Juncker.

Hozzátette, addig mindazonáltal nem lehet szó a tárgyalások megkezdéséről, amíg az ország nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagállamok kilépését szabályozó 50. cikkelyét.

Szerdán már csak a bennmaradó “huszonhetek” vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a “kiválási folyamatról” egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

Közös európai határ- és parti őrség felállítását sürgették

A közös európai határ- és parti őrség mihamarabbi felállítását sürgette az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozójának első, keddi napján elfogadott zárónyilatkozatában.

A migrációs vitát követően elfogadott zárónyilatkozatban az ülésező uniós vezetők leszögezték, hogy az európai külső határok és a schengeni övezet védelme érdekében az unió és Törökország között létrejött megállapodást teljes körűen be kell tartani, és ki kell egészíteni a nemrégiben elfogadott uniós határ- és parti őrség felállításával már a nyár derekán.

Az uniós tanács a nyugat-balkáni útvonalon elhelyezkedő országok további támogatására kérte a tagállamokat, hogy velük együttműködve hatékonyan tudjanak fellépni az embercsempész-hálózatok, valamint új migrációs útvonalak kialakulása ellen.

Kiemelték, hogy a múlt év végén a máltai Vallettában tartott csúcstalálkozón megfogalmazott nyilatkozatnak megfelelően erősíteni kell az együttműködést a származási és tranzit országokkal a migránsok otthonmaradása érdekében. Ezért az Európai Beruházási Bank hozzájárulásával segíteni kell az észak-afrikai és a nyugat-balkáni országok beruházásainak előmozdítását. Ennek érdekében az ülésező vezetők zárónyilatkozatukban arra kérték az Európai Bizottságot, hogy 2016 szeptemberéig készítsen átfogó, uniós külső beruházási tervet.

Az Európai Tanács megismételte, hogy kész támogatni az új líbiai egységkormányt az ország stabilitásának megteremtése, a migráció megállítása és a terrorizmus elleni harc sikere végett.

A csúcstalálkozón részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az ülésező vezetőkkel megegyezett a NATO-val folytatandó együttműködés mélyítéséről a közös célok és értékek védelme érdekében.

Az ülésező vezetők hangsúlyozták, hogy a tisztességesebb egységes piac megvalósítása végett új munkahelyek teremtésére, a termelékenység növelésére, és vonzó befektetési környezet biztosítására van szükség. Mindennek érdekében az Európai Tanács arra szólította fel a tagállamokat, hogy az uniós bizottság által javasolt egységes piaci stratégiákat és a cselekvési terveket teljes körűen hajtsák végre 2018-ig.

Az Európai Tanács napirendet fogadott el, amelyben gyors és határozott előrelépést javasol az egységes digitális piac minden érdekelt résztvevője számára.

Az európai digitális stratégia 16 újonnan kidolgozandó végrehajtási kezdeményezést tartalmaz az információkhoz való hozzáférés javítására, a jobb üzleti és igazgatási modellek bevezetésére a tranzakciós költségek csökkenése és a fogyasztási cikkek digitalizálása révén. Az egységes digitális piac új lehetőségeket nyit a gazdaság elektronikus kereskedelmen keresztül történő fellendítésére, és megkönnyíti a vállalkozások számára a megfelelést a közigazgatási és pénzügyi előírásoknak.

A nyilatkozat megemlíti, hogy az Európai Tanács áttekintette a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításáért folytatott munka elért eredményeit, beleértve a bankunió ütemtervét, és további erőfeszítésékre szólított fel.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »