Merkel megerősítené a német hadsereget – de persze nem a muszlim megszállók ellen

Angela Merkel német kancellár jelentősen növelné az ország katonai kiadásait: a lengyel-német kormányzati konzultációkat követően nyilatkozott úgy szerdán, hogy "az új fenyegetések fényében Németország célja", hogy a NATO által előirányzott, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő mértékű ráfordítás "közép- és hosszútávon ne csak papíron létezzen".

Jelenleg Németország bruttó hazai össztermékének 1,2 százalékát fordítja a német hadsereg, a Bundeswehr kiadásaira és a katonai felszerelésre.

A szövetségi kormány az eddigi tervek szerint a katonai költségvetést 2020-ig 34,5 milliárdról 39,2 milliárd euróra növeli. Ahhoz azonban, hogy elérhessék a GDP 2 százalékát, Németországnak több mint 60 milliárd eurót kellene fordítania a védelmi kiadásokra.

A NATO 2014 szeptemberében Walesben tartott csúcstalálkozóján tűzte ki célul, hogy a következő tíz évben minden egyes tagállam hazai össztermékének 2 százalékára kell emelnie katonai költségvetését. Ezt jelenleg nagyon kevés ország éri el, például az Egyesült Államok a GDP 3,4 százalékát fordítja védelmi célokra.

A szocdemek szerint nem kell a "kardcsörtetés"

Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke elképzelését bírálta Ralf Stegner, a másik kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) pártelnök-helyettese. Úgy vélte, Németország Oroszországgal és Kelet-Európával kapcsolatos politikájában nem NATO-kardcsörtetésre, hanem új békepolitikára és feszültségcsökkentési irányvonalra van szükség.

A kancellár hangsúlyozta, a katonai kiadásokra fordítandó 2 százalékos iránycélt az egész kormány támogatni fogja. Hozzátette, hogy nem lát eltéréseket a két párt Oroszország-politikájában sem. Úgy vélte, a NATO stratégiája a keleti szövetségesek erősítésére és párbeszédre összpontosít.

Múlt szombaton Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter (SPD) úgy vélte, nem segíti a biztonság megőrzését, ha a NATO "kardcsörtetéssel" akarja demonstrálni, hogy megvédi kelet-európai tagjait az egyre magabiztosabb Oroszországgal szemben.

Steinmeier annak kapcsán beszélt erről, hogy a NATO nagyszabású – 31 ezer katonával, 24 ország, köztük Magyarország részvételével zajló – hadgyakorlatot rendezett Lengyelországban Anaconda-16 fedőnéven.

A jövő hónapban Varsóban tanácskoznak majd a NATO-tagországok állam- illetve kormányfői.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »