Mennyire szegények az emberek Kárpátalján?

Az ENSZ közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. Ez a nap a szegénység és a nyomor felszámolásának szükségességére hívja fel a figyelmet minden országban. A Kárpáti Igaz Szó arról kérdezte Makuk Jánost, a Beregszászi Járási Máltai Szeretszolgálat elnökét, vajon Kárpátalján mennyire szegények az emberek?

– Hogyan alakult a szegénység mértéke és mélysége az elmúlt 2-3 évben?

– Sajnos ez időszak tapasztalata azt mutatja, hogy nő a szegénység térségünkben. Ez nagyrészt az Ukrajnában kialakult helyzetnek és hozadékának köszönhető.

– Ki számít szegénynek?

– Egyre nehezebb megválaszolni, ki számít szegénynek. Mára az átlag családok is nehéz helyzetbe kerültek. Akikre eddig azt mondtuk, hogy szerény körülmények között élnek, ma már sajnos azt kell mondanunk, hogy szegények. Megfigyelhetünk akár egy átlagos négyfős családot, ahol jó esetben mindkét szülőnek van munkája, de az alacsony bérezés, a magas rezsiköltségek és az alapvető élelmiszerek árai miatt nehézségekkel küzdenek, egyik napról a másikra élnek. Amikor az iskolakezdés vagy téli cipő beszerzése is megterheli a családot, hogyan küzdjön meg az egyéb felmerülő élethelyzetekkel? Nem luxusról beszélünk, hanem egyszerű, mindennapi dolgokról, például megbetegszik a gyerek, ki kell váltani a gyógyszert, és ha nincs nagyszülő, akkor az egyik szülőnek otthon kell vele maradnia. Vagy például tönkrement a mosógép. Havi fizetésből biztos nem lehet megoldani a cseréjét, ahhoz hosszú ideig tartó kuporgatás szükséges, már ha tudnak valamennyi pénzt félretenni a családok ilyen célra. Ekkor felmerül a kérdés: a 21-ik században mért számít luxusnak egy egyszerű háztartási gép beszerzése?

– Mi okozza a nincstelenséget?

– A munkanélküliség, a kilátástalan helyzet. Sajnos sokan vannak, akik saját vagy önnön hibájukon kívül perifériára kerülnek. Vannak, akik egyszerűen belefáradnak a mindennapi küzdelembe, egyedül maradnak és feladják.

– Mi lehetne a megoldás?

– Olyan globális folyamatról beszélünk, amit egyedül senki nem képes megoldani. A leküzdéséhez leginkább társadalmi és szociális összefogás szükséges.

– A segélyszervezeteknek mire kell figyelniük, mire kell helyeznie a hangsúlyt karitatív tevékenységük során?

– Az élet különböző területein vannak, akik segítségre szorulnak. Mindenképpen keresni kell azt a területet, ahol egy-egy szervezet, lehetőségeihez mérten, hathatós segítséget nyújthat. Pusztán csak segélyekkel nem lehet megoldani egy problémát. A segélyszervezeteknek nem is az a feladatuk, hogy egy-egy problémát gyökeresen felszámoljanak és megoldjanak, hanem hogy segítséget nyújtsanak a probléma leküzdéséhez. Hal helyett inkább hálót kéne adni az emberek kezébe. Persze ez egyre nehezebb. Sok az idős egyedülálló beteg, aki a tél közeledtével azon gondolkodik, hogy a nyugdíját ennivalóra, a gyógyszereire vagy tüzelőre költse. Ott vannak a többgyermekes családok vagy az olyan családok, ahol súlyos beteg, rokkant van. Őket semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Rovatok: BelföldTelepülés: Ukrajna›KárpátaljaCímkék: Kárpátalja, szegénység, Makuk János, Máltai Szeretetszolgálat Beregszászi Járási Szervezete, Ukrajna, ukrajnai hírekForrás: Kárpáti Igaz Szó


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »