Menni vagy maradni?

Menni vagy maradni?

Ellentmondásos a megítélése az állástalanokat munkavállalásra ösztönző sürgősségi kormányrendeletnek: van, aki üdvözli, és valós segítségnek tartja, más viszont alapvetően elhibázottnak nevezi a szülőföld elhagyását támogató kezdeményezést.

munkavallalas utazas_b

Mint ismeretes, a kormány szeptember végi ülésén fogadta el a rendeletet, ami szerint 12 500 lejes egyszeri támogatásban részesülhet, aki egy új munkahely kedvéért a lakóhelyétől legkevesebb ötven kilométerre költözik. A dokumentum viszont azóta sem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója pedig úgy tudja, azóta a távolságot tizenöt kilométerre módosították, így a kisebb, megyéken belüli költözés esetén is igényelhető a támogatás.

Inkább megyén belül van mozgás

Kelemen Tibor különben a Krónika kérdésére úgy nyilatkozott, amíg a rendelet végleges változata nem jelenik meg, nehéz értékelni annak a hatását, ám amint hatályba lép, mindenképpen népszerűsíteni fogják. Fontosnak tartja azt a rendelkezést, hogy a költözés támogatása mellett 500 lejes pénzsegélyt is kaphatnak azok, akik újra munkába állnak, és korábban nem szerepeltek a munkanélküliségi nyilvántartásokban, tehát nem részesültek semmilyen segélyben. Példaként Kelemen elmondta, a statisztikai adatok szerint csak Kovászna megyében 80-90 ezer munkaképes személy van, akik nem alkalmazottak, ám a munkanélküliségi adatbázisban sem szerepelnek. Ők valószínűleg vidéken, önellátó, egyéni gazdaságokban élnek.

Kelemen Tibor abban bízik, hogy a kormány által tervezett ösztönző támogatásokkal ezt a réteget sikerül valamennyire mozgósítani, és ezáltal csökkenhet a munkaerőhiány. Szerinte az is előrelépés lehet, hogy a munkáltatók a jelenleginél magasabb állami támogatásban részesülnek, ha pályakezdőket, fogyatékkal élőket, 45 év felettieket, tartósan munkanélkülieket vagy a gyereküket egyedül nevelőket alkalmaznak.

A szakember szerint egyébként Háromszéken elsősorban a megyén belüli mozgást segítheti elő a rendelet, nem annyira a megyébe, vagy a megyén kívüli migrációt, hiszen jelenleg is bejárnak falvakból a gyárakba, sőt Barótról is ingáznak a sepsiszentgyörgyi nadrággyárakba. Többen pedig Sepsiszentgyörgyről és Bodzafordulóról Brassóban vállalnak munkát, nekik az ingázás költségeihez való hozzájárulás jelenthet valós segítséget. Kelemen szerint a rendelet arra is ösztönözhet, hogy az emberek ne külföl­dön keressenek munkát, hanem inkább a határokon belül próbálkozzanak.

Antal Árpád: elhibázott intézkedés

Alapvetően elhibázottnak tartja ezzel szemben a kormány elképzelését Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológusvégzettségű polgármestere lapunk megkeresésére kifejtette, nem jelenthet megoldást arra ösztönözni az embereket, hogy elhagyják a szülőföldjüket, a falut, a várost, ahol addig éltek. „Most is azt tapasztaljuk, hogy a kelet–nyugat tengelyen van erős mozgás – az országon belül és a határon túlra is. Nem az a megoldás, hogy tovább bátorítjuk az embereket, hogy elhagyják a szülőföldjüket, és végül az elmaradott régiók kiürüljenek. Nem lehet cél, hogy minden Vaslui megyei lakos átköltözzön Temes megyébe, és még pénzt is kapjon ezért” – érvelt az elöljáró.

allasborze-vn-001_or (1)_b

Antal Árpád azt sem tartja jó ötletnek, hogy az emberek bejárjanak, vagy beköltözzenek faluról városra, hiszen amikor a hetvenes-nyolcvanas években erőszakkal költöztették be a vidékieket a városi tömbházakba, dolgoztatták őket a gyárakban, az tulajdonképpen senkinek nem tett jót. A székelyföldi polgármester arra is felhívta a figyelmet, Ausztriától nyugatra általános, hogy a falun élők életminősége sokkal jobb, mint a városiaké, hiszen például vidéken sokkal tisztább a levegő, ezért a kormánynak abban kellene segítenie, hogy a vidékiek falun, a városiak pedig városon tudjanak maguknak és családjuknak megfelelő életminőséget teremteni.

„Elhibázott olyan folyamatokat beindítani, hogy az emberek faluról elkezdjenek városra beköltözni” – szögezte le a háromszéki politikus, aki szerint félő, hogy ezzel a különböző régiók közötti szakadék is tovább mélyül. Szerinte a kormány feladata az lenne, hogy azonosítsa az elmaradott régiókat, és arra ösztönözze a vállalkozásokat, hogy oda betelepedjenek. Azt is fontos szempontnak tartja, hogy olyan térségekbe irányítsák a befektetéseket, ahol olyan emberek élnek, akik valóban akarnak dolgozni.

Sok a kérdőjel

Nehéz előre megbecsülni a támogatási rendszer hatását, de jelenleg valós akadályt jelent a munkaerőpiacon, hogy a munkavállalók nehezen mozdulnak, túlságosan kötődnek a lakóhelyükhöz, a házukhoz – szögezte le megkeresésünkre Kerekes Kinga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi docense. „A külföldi munka mégis felülírta ezeket a szempontokat, spanyolországi vagy olaszországi szezonmunkára sokan elmentek, de a helyi mobilitás továbbra sem fokozódott. Ez azt jelenti, hogy az emberek elsősorban azt mérlegelik, hogy mekkora az összeg, amiért megéri elköltözni, vagy éppen ingázni, és ebben lehet ösztönző a kormányrendelet által előírt támogatásrendszer” – részletezte Kerekes Kinga.

Rámutatott, sokan azért döntenek inkább az otthonmaradás mellett, mert kiszámolják, hogy a szociális segélyből is több marad meg, ha a családi házban élnek, mint ha elköltöznek, de a bérből albérletet is kell fizetni. Hasznosnak tartja az ingázás költségeinek támogatását, hiszen a vidéken élőknek így nem kell beköltözniük a városba, ám vállalhatnak ott munkát. Az ingázásnak nemcsak az idő-, hanem a pénzvonzata is sokat nyom a latban, a kiskeresetűek esetében valós akadályt jelent, hogy ha a minimálbérből 100-200 lejt buszbérletre kell költeni. A közgazdász úgy látja, jelenleg is léteznek elnéptelenedett falvak, a lakók külföldön dolgoznak, sokkal hasznosabb lenne, ha sikerülne az országhatárokon belül tartani őket.

Ám a szakember úgy látja, nem lesz könnyű alkalmazni a rendeletet, sok feltételnek kell eleget tenni, és sok körülményt kell majd a hatóságoknak figyelemmel kísérniük, ellenőrizniük, a valós hatását csak az alkalmazás után lehet lemérni. „Az sem kizárt, hogy lesznek, akik visszaélnek a lehetőséggel, ám ezek az összegek mégsem olyan nagyok, hogy csak ezért a pénzért vállalja valaki a költözés vagy éppen a csalás kockázatát. De azoknak, akiknek valóban kínálkozik a lakóhelyüktől távolabb álláslehetőség, segíthet abban, hogy azt el is vállalják” – szögezte le Kerekes Kinga.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »