Menekülne a serpenyőből a nyúzott angolna?

Menekülne a serpenyőből a nyúzott angolna?

Hogyan mozoghat a már megnyúzott, minden jel szerint halott angolna, amikor megsózzák, és a tűzhelyre teszik az étteremben? – csodálkoznak a napokban tömegek, akik az alábbi videót osztogatják ismerőseik között a Facebookon:

A válasz az izomműködés fiziológiájában rejlik. Sokkal ismertebb e jelenség békalábakkal. Ennek az az oka, hogy a XVIII. században élt olasz fizikus-orvos, Luigi Galvani (akiről a galvánelemet is elnevezték) frissen preparált békalábakon mutatta be, hogy az izomműködés valamilyen módon kapcsolatban áll az elektromossággal. Áramot kapcsolt a békatetemekre, minek hatására azok rángatózni, kapálózni kezdtek.

Galvani természetesen a jelenség molekuláris biológiai hátterével nem lehetett tisztában, kortársaihoz hasonlóan úgy gondolta, hogy az izom-összehúzódások valamiféle elektromos folyadék hatására alakulnak ki, amely az idegekből áramlik az izmokba. Abban azonban igaza volt, hogy az izmok összehúzódásának parancsát az idegek közvetítik az izmok felé, és e mechanizmusban szerepet játszik az elektromosság.

Nátrium és klorid

A fenti videóban azonban nem láthatók sem vezetékek, sem áramforrás, csak a hal és só, mégis rángatózni kezd, sőt (és ez különösen érdekes) az angolnára jellemző kígyózó mozgáshullámok is végigfutnak a testén. Nos a konyhasó (nátrium-klorid) ionos vegyület, ami azt jelenti, hogy vizes oldatban a szilárd só ionrácsa szétesik különálló nátrium- illetve kloridionokra. A nátriumionok pedig a káliumionok mellett alapvető szerepet játszanak abban, hogy az idegi impulzusok (úgynevezett ingerületek) végigfussanak az idegrostokon. Az idegsejtek környezetéből ilyenkor pozitív töltésű nátriumionok lépnek a sejtek belsejébe, és ezek hatására megváltozik a sejthártya polarizációja. Ez az ingerület létrejöttének és fenntartásának mechanizmusa.

Túlélő izomsejtek

Amikor az ily módon, a megnövelt nátriumkoncentráció segítségével aktivált idegeken keresztül az ingerület eléri az izmokat, azok is mozgásba lendülnek, és összehúzódnak. Ez a jelenség csak akkor jöhet létre, ha frissen halt meg a hal. Élő izomsejtek kellenek ugyanis hozzá, illetve fel nem használt készletek az izomműködéshez szükséges energiát szállító molekulából, az adenozin-trifoszfátból (ATP-ből). Az összehangolt, kígyózó mozgás annak következménye, hogy az egymást követő izomrostok összehúzódásához nem kellenek különálló idegi parancsok az agyból. A hullámmozgást a gerincvelőben található ritmusképző központ önállóan is létre tudja hozni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »