Méltatlanul elfeledett esemény az 1947-es párizsi békekötés

Méltatlanul elfeledett esemény az 1947-es párizsi békekötés

BUDAPEST. Történelmünk méltatlanul elfeledett eseménye a Magyarország második világháborús részvételét lezáró 1947-es párizsi békekötés, holott az politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat – hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pénteken Budapesten, a témában rendezett konferencián.

Patyi András azt mondta, a magyar politikai és tudományos élet mindmáig "nem tartotta, nem tartja megemlékezésre, meggondolásra, végiggondolásra érdemesnek ennek a békeszerzõdésnek a kérdését", noha ez volt az a megállapodás, amely lehetõvé tette, hogy szovjet megszálló csapatok tartózkodjanak Magyarország területén.   

A rektor felidézte: a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának indoka 1955-ig az Ausztriában állomásozó egységeik ellátása volt, majd amikor újabb indokra volt szükség, "ez az ürügy lett az 1956-os forradalom és szabadságharc", ez azonban nem kisebbíti a hat évtizeddel ezelõtti hõsök érdemeit. Mint mondta, 1956. október 23. elõtt harckocsiegységeket csoportosított Budapest térségébe a Vörös Hadsereg, ezek az elõzõ napra körülzárták a fõvárost, a megmozdulások elsõ támogatói között pedig ott volt a magyar hadsereg egyik elitalakulata is.   

Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, a politikai felkészületlenség és kiszolgáltatottság sodorta Magyarországot a második világháborúba, amelynek végére vesztesként az ország tovább gyengült és "az európai békerendezés legalján foglalt helyet". Utóbbiról szólva kiemelte, Magyarország a háborúban súlyos anyagi és emberveszteségeket szenvedett, emellett – "a szocialista lózungok dacára" – továbbra is "vele ellenséges vagy legalábbis nem igazán barátságos" államok vették körül, és majd csak évtizedek múltán, a rendszerváltozás idején fordulhatott "a szovjet Európa" helyett a berlini és brüsszeli központú "német Európa" felé.   

A hét évtizeddel ezelõtti és a mai helyzetet összehasonlítva az államtitkár arról beszélt, Magyarország "bizonyos fokú emancipációja" megtörtént, de a kormánynak ma is tennie kell e cél eléréséért, azért, hogy "az európai együttmûködésben, a nemzetközi együttmûködés európai rendszerében Európa nyugati felével, Európa nagyobb országaival legalább jogilag egyenrangú félként és egyenlõ bánásmódban részesülve legyünk a verseny részesei".     

Szólt arról is: térségünk kisállami struktúrájában a túlélés feltételévé vált, hogy az egyes országok nagyobb hatalmakkal törekedjenek szoros kapcsolatot kialakítani, ezzel mentek szembe 1991-ben a visegrádi együttmûködés kialakítói. Balogh Csaba hozzátette: a nagyhatalmak mindig is elõszeretettel aknázták ki azokat a regionális konfliktusokat, amelyek megakadályozták ezen országok erõs, egységes nemzetközi fellépését.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »