Méltatlan módon, de megmutatták: így fog kinézni a Városliget

Méltatlan módon, de megmutatták: így fog kinézni a Városliget

MTI nyomán

Bár keddre ígérték a nyilvános sajtóeseményt a Városligeti Műjégpálya Dísztermében, végül csütörtökön a Parlamentben mutatta be Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a parkrehabilitációs tervpályázat győztesét. S hiába pezsgőztek bent az Országház épületében, keserédes ez a győzelem.

Múlthét pénteken még úgy volt, hogy most kedden mindkét pályázat győztesét megismerheti a nyilvánosság. Ezzel szemben csak azt tudhattuk meg, milyen lesz az új Néprajzi Múzeum.

A park szempontjából fontosabb tájépítészeti a pályázatot végül mégsem mutatták be „a nagy érdeklődésre való tekintettel”, igaz a sajtónyilvánosságot is lemondták, így a múzeumra vonatkozó terveket is új helyszínen mutatták be.

Ezután maradt a találgatás.

Ami már csak azért is nehezen magyarázható, mert már eddig is a több milliárd forint közpénzt szórtak/költöttek el a Városliget Projektre – amibe olyan nemes célok is beletartoztak, mint a baráti sajtó pénzelése.

Ilyen léptékű parkmegújítás még nem volt Magyarország történetében – hangoztatta Baán László, azonban még csütörtökön sem volt egyértelmű, hogy hol és mikor mutatják be azt a győztes pályázatot, amely egyrészt végletesen átformálja a Városligetet, másrészt nagyban befolyásolja a környéken élő állampolgárok mindennapjait.

Érdekes, ugyanakkor üzenet jellegű, hogy a teátrális politikához szokott Orbán-kormányt néhány tucat civilnek sikerült visszakergetnie a kormányőrök által védett Országházba.

A győztes

Felszámolná az Olof Palme sétányt, visszaállítaná a Páva-szigetet és szigorúan korlátozná a gépjármű-közlekedést a Garten Stúdió pályamunkája, amely az első helyen végzett a Városliget parkrehabilitációs tervpályázatán.

 

A második helyre a Lépték-Terv pályázatát sorolta, a megosztott harmadik helyen pedig az S73 és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda végzett. Díjazásban részesültek továbbá a Szent István Egyetem Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszéke, az Unitef-83 Zrt., az Újirány Tájépítész Kft. és a Korzó Tervezési Stúdió tervei.

A tájépítészeti volt a projekt legfontosabb pályázata, amelyet óriási érdeklődés kísért – emlékeztetett a csütörtöki budapesti eredményhirdetésen a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

A győztes pályázatot ITT tudja megtekinteni

A háttérben

Ahogy arról beszámoltunk, a fakivágások jól jöttek a zuglói Fidesz-MSZP nagykoalíciónak is; a mutyi attól, még mutyi marad.

Baán László az MTI-nek kiemelte, hogy a pályázat kiírásának megfogalmazásába és a zsűrizésbe bevonták a Magyar Tájépítész Szövetséget és a Magyar Építész Kamara tájépítészeti tagozatát is. Mint elárulta, a zsűri egyhangú szavazással határozott az első és a második helyezettről is, de több más, megvétellel díjazott pályázatban is sok értékes, átvételre érdemes gondolat merült fel. Valamennyi pályázat vállalta, hogy 60-ról 65 százalékra növeli a Városliget zöldfelületét, természetesen a győztes terv is – fűzte hozzá.

Baán László értékelése szerint a történeti elemeket megőrző, de egyben kortárs, minden ízében 21. századi Városliget jön létre, amely “a jelenlegi állapotánál mindenkinek többet és jobbat fog nyújtani”.

Civilszervezetek több mint ötszáz embert vittek a Városligetbe, és megformázták “Ligetvédők szimbólumát”, a bátorságot jelképező ökölből kinövő fát.

Mőcsényi Mihály, a zsűri társelnöke az eredményhirdetés után hangsúlyozta, “a tájépítészek csodát műveltek”, világszínvonalú tervek születtek a pályázaton. A Kossuth-, Széchenyi- és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítész emlékeztetett: voltak, akik jó szándékkal féltették a Ligetet a beavatkozás káros következményeitől, dicsérte azonban azokat, akik úgy vélték, hogy a Liget új épületekkel való gazdagítása lehetőséget nyújt a romlásnak indult, “a Népliget sorsához közelítő” Városliget újjáépülésére.

Mőcsényi Mihály hozzátette: szeretné, ha a Népligetet is valami hasonló “szerencsétlenség” érné, mint a Városligetet.

Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a győztes pályázatot méltatva kiemelte: a terv a Városliget szerkezeti, funkcionális és ökológiai megújításához Nebbien Henrik eredeti mestertervét hívta segítségül, amely a parkban található zöldfelület dominanciáját hangsúlyozza.

Nebbien

A Városliget arculatának alakulásáról szóló cikksorozatunk második részében foglalkozunk behatóbban a Nebbien-féle térrendezési elgondolás elemeivel, sorra véve a kertépítészetileg leglényegesebb megfontolásokat és azok funkcióit, hogy lássuk, milyennek is álmodta meg a ligetet a mester, és mi az az eredeti szellemiség, ami leginkább szolgálja a pesti lakosság érdekeit.

A Garten Stúdió pályamunkája nemcsak a vízfelület teljes megújítására fektetett nagy hangsúlyt, hanem az egykori Páva-szigetet is visszaállítja, javaslatot tesz egy városligeti szoborprogram kidolgozására, a parkban elhelyezendő új promenádokat, játszótereket, pavilonokat, vízarchitektúrákat pedig korszerű alapelveken keresztül közelíti meg.

A ligeti csatározásba sok minden belefért – itt például Illés Zoltán és egy rendőr üvöltözik egymással

A beépített zónák közé a terv csendesebb, jól elhatárolt parkrészeket illeszt, míg a városligeti gépkocsi-közlekedést a lehető legszigorúbban korlátozza: a jelenlegi széles, homogén utak helyett csak a leginkább szükséges és elégséges osztott keresztmetszetet alkalmazza – emelte ki.

Mint hozzátette, a parkban minőségi sportterületek kialakításával számos új lehetőséget kapnak az aktív pihenésre vágyók, és budapesti viszonylatban is egyedülállóan nagy játszótér kerül a parkba, amely a játékok típusában, összetettségében is különleges lesz. A botanikus kert teljesen megújul, növényállománya frissül és bővül, a Városliget teljes zöldfelülete pedig a vállalt 65 százaléknál is nagyobb mértékben növekszik – számolt be Mozsár István.

Ilyen trendi lesz a Néprajzi Múzeum

Baán László az MTI-nek elmondta: a Liget Budapest projektnek köszönhetően párhuzamosan épülnek világszínvonalú múzeumok, újulnak meg az ott működő intézmények, valamint gyarapodik és újul meg a zöldfelület a Városligetben. A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a parki funkciók megújítására, a növényállomány bővítésére és rehabilitációjára 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak – jegyezte meg.

A tájépítészeti pályázat eredményeként a park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el; a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik birtokba a minden elemében megújult Városligetet – közölte Baán László.

A Ligetvédők közleményben reagáltak

Zöld betonkockák

Mint írták a tiltakozók és a fél magyar sajtó hiába várta Baán Lászlót és a Liget Projekt sajtótájékoztatóját, mert az a városligeti jégpályánál elmaradt. A sajtótájékoztatót titokban, csak a „baráti” – azaz, közpénzből kitömött – médiának tartották meg, máshol – húzták alá.

 

Véleményük szerint Baán László már annyira fél a budapestiek haragjától, hogy már nem is mer nyilvánosan mutatkozni.

 

A Ligetvédők zöldre festett betonkockákat szerettek volna ajándékozni Baán Lászlónak és a Ligetet beépíteni szándékozóknak, hogy rávilágítsanak: a födémre, mélygarázs fölé felhúzott fűvel a zöldfelület ugyan nő a Városligetben, de a 100-200 éves fák kivágásával, a Liget ökoszisztémájának tönkretételével a Városliget nem zöldebb lesz, hanem elpusztul.

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »