Megválasztották az AB új tagjait

Megválasztották az AB új tagjait

Négy új alkotmánybírót választott az Országgyűlés kedden: az eddig betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg 12 évre titkos szavazáson a képviselők, írja az MTI.

A megválasztásukhoz kétharmados szavazat többség kellett, ami a kormánypártoknak immár nem áll rendelkezésére. Kellett egy másik parlamenti frakció támogatása is: végül a Lehet Más a Politikával (LMP) sikerült megállapodni a jelöltek személyében, az elnököt Kövér László házelnök jelölte. Az ellenzéki pártok és képviselők komolyan támadták az LMP-t, de Schiffer András leköszönt és Hadházy Ákos jelenlegi társelnök is azt mondta, hogy az Ab szabályos működése közérdek, a jelölteknél fontos szempont volt nekik, hogy függetlenek, objektívek legyenek az új tagok. 

Az MSZP hétfőn megtámadta a jelölést és a szavazást mondván, hogy törvénytelen volt a jelölési folyamat, így törvénytelen a mai voksolás is. Tóth Bertalan frakcióvezető arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az új tagokra egy legalább kilenc, legfeljebb tizenöt tagból álló bizottság tesz javaslatot. Nem kizárt, hogy az új tagok első döntése éppen a saját jelölésükről fog szólni.

Csonkítva, de törve nem

2012-ben lépett hatályba az alaptörvény, vele együtt az alkotmánybíróságról szóló új passzusai: az eddigi 9 év helyett már 12 évre választják az új tagokat, a létszámot pedig 15 főre bővítették a korábbi 11-ről. Senkit sem lehet újra jelölni a mandátumára, sőt, addig sem hosszabbítható meg a hivatali idő, amíg egy bíró utódját megtalálják. Az új alaptörvény leszűkítette a testület jogkörét is: már csak akkor dönthetnek költségvetési ügyekben, ha az államadósság a GDP 50 százalék alá csökken, ez viszont még évekig nem lesz így a jelenlegi mutatókkal. Az AB nem vizsgálhatja az állampolgárok tulajdonhoz fűződő jogának érvényesülését a költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények normakontrollja során.

2013. december 2-án az az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomaggal együtt elfogadta, hogy a bírák 70. életévük után maradhatnak a posztjukon, de 70 éven felüli jogász nem választható az Ab tagjává.

A tagokkal nincs baj, csak az elvvel

A Jobbik hiába tartja alkalmasnak a jelölteket, a parlamenti titkos szavazáson nem vettek részt: nem tartották korrektnek az egész eljárást. Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője szerint múlt csütörtökön tudták meg, hogy egy nappal később a tagokat jelölő bizottság ülésezik, meghallgatja az érintetteket, néhány napra rá kedden pedig már szavaznak is róluk. A jobbikos politikus a négy új alkotmánybíró eskütételét követően méltatlannak nevezte mind a magyar demokrácia, mind pedig az AB intézményével szemben, hogy a jelölési folyamatból „kirekesztettek” pártokat.

Staudt azt is hozzátette, pártja szerint sok más alkalmas jelölt is lennea jogásztársadalomban. Mindenesetre az új tagoknak és az új elnöknek jó munkát kívánt.

Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja a négy új alkotmánybíró megválasztását – közölte Tóth Bertalan az ellenzéki párt frakcióvezetője a szavazás után. Az alkotmánybírák parlamenti választása idején tartott sajtótájékoztatóján kérdésre elmondta, a jelöltek megválasztása miatt nem lehet jogorvoslatot kérni, az Alkotmánybíróság (Ab) nem járhat el saját ügyében. Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz – közölte.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »