Megszűntek az iskolák finanszírozásának gondjai

Megszűntek az iskolák finanszírozásának gondjai

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos “ügyek” megszűntek.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos “ügyek” megszűntek – mondta Palkovics László oktatási államtitkár kedden az Országgyűlésben, hozzátéve: a Kliknek, szemben a februári 17 milliárdos lejárt tartozásállománnyal, ma nincs kifizetetlen számlája.

Az államtitkár – a közoktatás helyzetéről ellenzéki kezdeményezésre megtartott vitanapon – közölte, január 1-jétől ugyanezt a működést várják el az új rendszertől.

Megjegyezte, a költségvetés tervezése iskolai szinten történik, ebből számítják ki a teljes állami intézményfenntartó éves költségvetését, és iskolai szinten november végéig elkészülnek a költségvetések.

Emlékeztetett: a Klik-et az a kritika érte, hogy túl centralizált, túl nagy és túl messze van a döntéshozatal helyétől. Szerinte az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január elsejétől létrejönnek a tankerületi központok, így az iskolaigazgató és a tankerületi központ vezetője között nem lesz köztes szint, az igazgatók valóban az iskola vezetői tudnak lenni.

Palkovics László arról is beszélt, hogy a következő időszakban két új testület jöhet létre: a Köznevelés-politikai Érdekegyeztető Tanács, amely a miniszter tanácsadó szervezeteként a Köznevelési Kerekasztal által leképezett funkciókat tartalmazza, valamint a tankerületi központi tanács, amelynek keretei között a közösség is beleszólhat az iskola ügyeibe.

Az államtitkár az iskolarendszer előtt álló kihívásokról szólva elmondta: a ma iskolába járó gyerekek kétharmada nagy valószínűség szerint olyan munkakörben fog dolgozni, ami még ma nem létezik, így egy bizonytalan, nem ismert jövőre vonatkozóan kell olyan oktatási rendszert kialakítani, amiből kikerülve a tanulók boldogulni tudnak. Szerinte ezért azt kell az iskolában elérni, hogy a gyerekek megértsék és elfogadják, hogy meg tudnak tanulni különböző dolgokat, és ezt életük során bármikor meg tudják tenni, vagyis a tanulási folyamat nem ér véget az iskolával.

Palkovics László egy eredményes oktatási rendszer három legfontosabb elemének a jó képességű tanárt, a tanárok módszertani felkészültségét és a méltányos oktatást tartotta, ugyanakkor elismerte, hogy az Oktatási Hivatal kompetenciamérése szerint jelenleg “erőteljes szakadék” van a főváros és a nagyvárosi iskolák, illetve többi iskola között, vagyis a tudáshoz való hozzáférés nem ugyanolyan az iskolákban.

Jelezte: a nemzeti alaptanterv (nat) koncepciójának kialakítása jelenleg is folyik, ebben foglalkoznak a módszertannal, a méltányos és egyénre szabott oktatással, a 9 osztályos általános iskola kérdésével és az iskolaidő hosszával is. Az a cél, hogy 2019 szeptemberétől már az új nat szerint kezdődjön meg az oktatás, felmenő rendszerben – mondta.

Az államtitkár beszámolt a Köznevelési Kerekasztal témáiról és az iskolák által megfogalmazott kritikákról is, és ezek alapján az elmúlt időszak változásai között említette, hogy a gyerekek terhelésének csökkentése érdekében rugalmas tanmenetajánlásokat hoztak létre, valamint az első két osztályban lehetőséget adtak a 30 perces tanórákra.

Hozzátette: átalakult a szakképzési rendszer is, megjelentek a szakgimnáziumi kerettantervek, benne a természettudományos tantárgy. Ezzel kapcsolatban elismerte: valóban elég gyorsan történt a tantárgy megjelenítése, de úgy tűnik, a tanárok ezt tudják kezelni. Elmondta: mivel több kritika érte a tanfelügyeleti rendszert is, ezért ezt egyszerűbbé tették és ritkább lett intézményi önértékelés is.

Palkovics László beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, valamint fontosnak nevezte a pedagógusok továbbképzésének egyetemi alapra helyezését és azt, hogy a továbbképzés ne kerüljön pénzbe se a tanárnak, se a tankerületnek.

Fidesz: a cél a versenyképes tudás és a pedagógusok megbecsülése
    
Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka az oktatási rendszer átalakításának céljaként hivatkozott arra, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig megbecsülést kapjanak a mindennapi munkájukhoz. Ennek eszközei között említette a pedagógus életpályamodellt, számos lezárult, továbbá 210 milliárd forint értékű folyamatban lévő fejlesztést. Kiemelte azt is, hogy a szülők terhei is csökkentek az ingyenes tankönyv és gyermekétkeztetés miatt. Előbbi 733 ezer diákot érint és 2 milliárd forintot hagy a családoknál, utóbbi pedig 90 ezer helyett már 270 ezer gyermekre vonatkozik és az iskolai szünetekben is rendelkezésre áll.

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy 2010-ben a kormányváltáskor szétaprózott volt az iskolarendszer, a fenntartó önkormányzatok súlyosan eladósodtak, nagy különbségek voltak az intézmények gazdasági helyzetében és a korábbi kormányzatok kudarcai is megjelentek.

A fideszes képviselő a rendszerváltás óta legnagyobb béremelési programnak nevezte a 2013-ban indított életpályamodellt, amely 5 év alatt átlagosan 50 százalékos fizetésemelést jelent. Ezzel szembeállította, hogy az MSZP is tett hasonló ígéretet, de mindössze 3 hónapig állta azt, emellett pedig iskolabezárási programot indított.

Kucsák László arról is beszélt, hogy a nem pedagógus végzettségű segítők idén kétszer 35 ezer forint pluszt kaptak, jövőre pedig általános 7 százalékos és munkáltatói döntésen alapuló 3 százalékos emelést kapnak. Hozzátette, hogy a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók béremelése követi a pedagógusokét.
    
MSZP: végéhez ér a totális államosítás
    
Hiller István, az MSZP vezérszónoka a vitanap műfajának kiüresedését tette szóvá és bírálta azon kormánypárti nyilatkozatot, miszerint nyugalom van az oktatásban. Mint mondta, a kormány korábban tagadta a teljes államosítást, 2017. január 1-jén viszont annak “utolsó lépcsőjén is fellépnek”. Értékelése szerint ezzel elszakítják oktatási intézményeket a helyi közösségektől, s minden részletig egy hatalmi érdek megnyilvánulását hajtják végre.

Az ellenzéki politikus utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyházi oktatást elismerő szavaira, amely mögött azt feltételezte, hogy az állami iskolák jelentős részét egyházi fenntartásba adná az állam, s ennek előkészítése zajlik. Bírálta, hogy ezzel az állam és egyház közötti 120 éve kialakult viszonyt akarnák újraszabályozni.

A szocialista képviselő egyúttal azt kérte: a kormány győzelmi jelentések helyett a számokkal foglalkozzon, mert noha valóban nőtt a GDP-arányos hányad, ezt egy erőteljesen megkurtított költségvetéshez képest kell nézni.

Hiller István felvetette azt is, hogy van-e szándék arra, hogy a bölcsődékben, óvodákban dolgozók munkaviszonyát közfoglalkoztatottként határozzák meg, majd visszafoglalkoztatják őket. Emellett úgy látja: a kormány szétverte az érdemi érdekegyeztetés formáit, amelyeket egyelőre nem sikerült helyreállítani.

Arra is rákérdezett, hogy tervezik-e 150 központba koncentrálni a felső tagozatokat, továbbá arról érdeklődött, hogy kik írják a nemzeti alaptantervet.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »