Megosztott Európa: Komoly érdekellentéteket hozott felszínre a Brexit

Megosztott Európa: Komoly érdekellentéteket hozott felszínre a Brexit

Míg a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier és kollégái a brit népszavazás másnapján a britek mielőbbi kilépését és a politikai unió elmélyítését tűzték ki célul, addig Angela Merkel gyakorlatilag leállította britek kiválásának folyamatát, abban reménykedve, hogy idővel talán fordul a politikai kocka, és megakadályozható, hogy az EU második legnagyobb gazdasága távozzon a blokkból.

 

Merkel a Steinmeier által összehívott találkozóra válaszul a német kancellár maga is csúcsot szervezett Francois Hollande francia államfő és Matteo Renzi olasz miniszterelnök részvételével, ahol abban egyeztek meg, hogy sem hivatalos, sem nem hivatalos tárgyalásokat nem kezdenek a britek kiválásáról, míg azt ők maguk nem kérvényezik.

 

Merkel nem támogatja a mélyebb politikai unió gondolatát sem, amit Steinmeierék papírra tettek szombati találkozójukkor- ellentétben Hollande-val, aki elképzelhetőnek tart egy még inkább központosított szövetségi Európát.

 

Didier Reynders belga, Frank-Walter Steinmeier német, Paolo Gentiloni olasz,, Jean Asselborn luxemburgi, Jean-Marc Ayrault francia és Bert Koenders (L-R) holland külügyminiszter németországi találkozójukon, szombaton, június 25-én. Forrás. phillyvoice.com

 

Német-francia érdekellentét

 

Németország elsődleges célja, hogy korlátozza a népszavazás eredményének gazdasági hatását. Nagy-Britannia a német autók legnagyobb európai piaca, a német vállalatok több mint 400 ezer német állampolgárt foglalkoztatnak a szigetországban, és Nagy-Britannia a második legfontosabb kereskedelmi partnere Berlinnek.

 

Ezzel szemben a Brexit Franciaországnak kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy megvalósítsa a francia-német vezetéssel működő föderalista Európáról szőtt álmot. A britek nélkül Franciaország súlya az EU-ban újra jelentősen megnő, és ellensúlyozhatja Németország gazdasági dominanciáját.

 

Bár Olaszország elvileg Franciaországgal tudna egyetérteni Európa jövőjét illetően, nem valószínű, hogy közös frontot hoznak létre a német elképzelések ellen. Francois Hollande államfő nem nagyon találja meg a közös hangot Matteo Renzi olasz kormányfővel – ellentétben Manuel Valls francia miniszterelnökkel, aki korábban már egyeztetett olasz kollégájával az „európai súlypont délebbre helyezéséről”.

 

Balről jobbra: Matteo Renzi olasz miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő. Törésvonalak. Forrás: zombio.com

 

Más részt azonban a francia elképzelés a szorosabb együttműködésről vonzó lehet az olaszok számára. Jelenleg ugyanis a rekordalacsony munkanélküliséggel bíró Németország szempontjai kapnak teret az eurozóna gazdaságpolitikájában, ami neki jó, de a magas munkanélküliséggel küzdő Olaszországnak, Spanyolországnak, Portugáliának és Görögországnak egyáltalán nem. Míg Németországnak a jelenlegi állapot megfelel, a déli országok számára az euró leértékelődése áll érdekében.

 

Euro-klikkek

 

A brit népszavazás több európai klikket is létrehozott az Unión belül. A 27 tagállamból a brexit után először hat, majd három, később pedig négy (a Visegrádi Négyek) folytattak külön egyeztetéseket a további lépésekről. A többi tagállam pedig azzal vádolta a vezető európai hatalmakat, hogy kisajátítják az EU jövőjéről szóló vitákat.

 

A megosztottság mögött a nemzetállamok és az unió közti kapcsolatok eltérő értelmezése áll. Míg a Franciaországgal egyetértő országok elmélyítenék az integrációt, addig a többiek technokrata és bürokrata monstrumnak tartják Brüsszelt, és nem akarják saját rovásukra további jogokkal felruházni.

 

Witold Waszczykowski lengyel, Miroslav Lajčák szlovák és Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter a V4-ek közös sajtütájékoztatóján. Kevésbé központosított Európában gondolkodnak. A V4-eken kívl további 11 ország háborodott fel azon, hogy Brexit utáni első találkozókra nem kaptak meghívást. Forrás:theaustralian.com

 

Nem csak az EU, az egész fennálló rendszer ellen szavaztak

 

A Brexit-szavazás nem az EU ellen, hanem sokkal inkább a fennálló piaci és politikai rend ellen irányult – mondta John J. Hardy, a Saxo Bank vezető elemzője. Szerinte a britek a népszavazás alkalmával az aktuális politikai-gazdasági berendezkedésről mondtak véleményt. Egyúttal felhívta a figyelmet a status quo-előítélet kudarcára is.

 

Elvileg ugyanis az emberek inkább a fennálló helyzetet – akármilyen rossz is – preferálják az ismeretlennel szemben. Az a tény, hogy a végső szavazás során ennyire megugrott a bizonytalanságot a status quoval szemben választók aránya az Egyesült Királyságban, a forradalom árnyait vetíti a falra – véli az elemző.

 

A fenti gondolatmenet miatt nem véletlen, hogy az európai vezetők most a populizmus és a szélsőséges, euroszkeptikus pártok megerősödésétől tartanak. Szlovákiában a szélsőjobboldali ĽSNS már megkezdte az aláírásgyűjtést egy EU-tagságról szóló népszavazás kezdeményezéséhez.

 

Hasonló lesz a helyzet Franciaországban és a Skandináv országokban. Az előbbi esetében ráadásul jövőre elnökválasztás lesz, amiben a szintén szélsőjobbos Le Pen a korábbinál nagyobb esélyekkel mérettetheti meg magát.

 

Politico.hu, Bloomberg.com, Körkép.sk

Nyitókép: sputniknes.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »