Megkapták a „zsebpénzt” az iskolák

Megkapták a „zsebpénzt” az iskolák

Áprilistól kezdve havonta ötvenezer forintot kaphatnak az iskolaigazgatók az előre nem látható kiadások fedezésére. Bár a lapunknak nyilatkozó intézményvezetők szerint az összeg a semminél jobb, de abban egyetértettek: hosszú távon nagyobb gazdálkodási önállóság kell az igazgatóknak, és ismét költségvetést kell tervezni az iskoláknak.

Annak idején az én apukám sokat segített nekünk papírszállításban az éves papírgyűjtések alkalmával. Én is sok papírt szállítok az iskolába, mert havonta kell félfamentes papír az órai anyagok fénymásolásához – ironizált beszédében egy szülő a februári tanártüntetésen. A felvetett probléma – hogy a túlbürokratizált beszerzési folyamatok és a pénzhiány miatt rendszeresen hiányzik az iskolákból a kréta vagy a papír – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megalakulása óta heves indulatokat vált ki. A kormány által megalakított köznevelési kerekasztal ezt az intézményfenntartó átszervezéséig azzal kívánja orvosolni, hogy az intézményeknek havi keretet biztosít ötvenezer forint értékben. A hónapok óta ígért pénz végül e hónaptól igényelhető.

Önálló költségvetésre lenne szükség

Vegyes a fogadtatása – mondta lapunk megkeresésére Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és egyben a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. „Voltak olyan igazgatók, akik jelezték, a tankerületben azt javasolták nekik, fel se vegyék a pénzt, mert nagyon kötött a felhasználása” – tette hozzá. Az ő iskolájukban ugyanakkor már vásároltak belőle. Eddig a pénz felét költötték el gyorsbeszerzésekre, például elemekre vagy bélyegzőkre. Ugyanakkor hosszabb távon az lehetne a megoldás, hogy a szakmai-dologi kiadások felett nagyobb önállóságot kapjanak az intézmények, hasonlóan a 2013 előtti rendszerhez, mikor még volt az iskoláknak költségvetése.

„Nagy hiba, hogy ez az S. O. S. segély nem veszi figyelembe, száz fős-e az iskola vagy ezer, sem pedig azt, hogy az intézménynek eleve milyen ellátottsága volt” – erről Hajnal Gabriella, a fővárosi XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, egyben az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek. „Ahhoz képest, hogy hónapokon át egy fillér sem jött a Kliktől, az ötvenezer forint több mint a semmi, de nem elég arra, hogy ha szükség van a nyelvórákon CD-lejátszós magnóra vagy tanári kézikönyvekre, akkor meg tudják venni. Arról már nem is beszélve, hogy például az iskolába 2009 óta új számítógép sem érkezett. A kerettől függetlenül azért a tankerületek eddig is igyekeztek megadni mindent az intézményeknek. A jövőre nézve viszont arra lenne szükség, hogy önálló költségvetése legyen az iskoláknak, ezen belül pedig az intézményvezetőnek szabadsága legyen. Ezért is küzd az Oktatási Vezetők Szakszervezete a kormánnyal tárgyalásban álló pedagógusok sztrájkbizottságának tagjaként” – mondta az igazgató.

Nem helyettesíti a gazdálkodási jogkört

„Egyelőre azon gondolkodunk, mire merjük elkölteni az ötvenezer forintot” – fogalmazott Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója. Az összeg ugyanis szerinte annyira kevés, hogy nehéz meghatározni, melyik kiadás a legégetőbb. Az igazgató hangsúlyozta, költeni lenne mire: az iskola három éve nem tud színesben nyomtatni, a fénymásoló csíkoz, rossz állapotban vannak a számítógépek és a projektorok is. Az ötvenezer forint tehát messze nem helyettesíti a gazdálkodási jogkört. Az iskolaigazgató szerint is a megoldást az jelentené, ha lenne intézményre szabott költségvetés. „Itt az iskolában mi tudjuk eldönteni, mire van szükségünk” – nyomatékosította Pukli István.

Nagyon pozitív változásként értékelte a havi keretet Bárányos József, a bicskei Csokonai Általános Iskola igazgatója. Szerinte is az a pénzösszeg jelentősége, hogy segít a váratlan kiadások rendezésében, például ha kiszakad egy konnektor a falból vagy elromlik egy számítógép billentyűzete. A kérdésre, hogy ez elegendőnek bizonyul-e, azt felelte: igen, ha a szállítók továbbra is befogadják a nagyobb beszerzésekről – mint például papírról, írószerekről vagy egészségügyi termékekről – szóló számlákat. Erre a gyakorlatban azóta van lehetőség megint, amióta a Klik elkezdte kifizetni az adósságait. Összességében tehát az ötvenezer forint nem az optimális, hanem a biztonságos működést jelenti addig, amíg a Kliket át nem alakítják. Bárányos a köznevelési kerekasztal fenntartói csoportjának tagjaként azt is elmondta: szeretnék elérni, hogy legyen az iskoláknak évi költségvetése, ezen belül az intézményvezető pedig kapjon szabad kezet.

Április óta igényelhetik

Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója szerint is az oldaná meg a problémákat, ha az iskoláknak lenne önálló költségvetése. Ugyanis az ötvenezer forintba olyan tételek is becsúsznak – például kartonpapír, ragasztó vagy elem –, amelyeket tervezéssel el lehetne kerülni. A keret egyébként a budaörsi iskolában nem újdonság, a tankerület már a Klik megalakulása óta biztosította. Persze csak akkor, amikor az eladósodott intézményfenntartónak volt forrása arra, hogy kifizesse. A mostani szabályozás annyiban jelentett könnyítést az iskolának, hogy már nem kell előre leadniuk, mire fogják költeni a pénzt, elég utólag elszámolni. „Ezzel a nevetséges összeggel nem adták vissza az intézményvezetők autonómiáját, de a semmihez képest bevált” – összegezett Turcsik Viktor.

A Magyar Nemzet szerette volna megtudni a Kliktől, mi alapján határozták meg az ötvenezer forintos keret nagyságát, ebbe miért nem kalkulálták bele, hogy az intézmények mérete és ellátottsága eltérő lehet, és pontosan meddig fogják biztosítani a pénzt az iskolák számára. Az intézményfenntartó ezen kérdéseinkre nem válaszolt, mindössze azt erősítették meg: az iskolák április óta igényelhetik a működést kiegészítő ellátmányt. Ezt az illetékes tankerület biztosítja készpénzfelvétel, kártya vagy postai kézbesítés útján.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »