Megállni irgalmas szamaritánusként – ökumenikus imaóra a menekültek világnapján

Megállni irgalmas szamaritánusként – ökumenikus imaóra a menekültek világnapján

Június 20-án, hétfőn este a budapesti Jézus Szíve-templomban a Szent Egyed közösség a Jezsuita Menekültszolgálat, a Szent Kolumbán Skót Misszió, a Katolikus Karitász, az Evangélikus Diakónia, a Fokoláre mozgalom és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével ökumenikus imaórát tartott.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Egyed közösség esti imával egybekötött megemlékezést tartott a pesti Jézus Szíve-templomban mindazokért, akik életüket veszítették elhagyva otthonaikat a háború, a terror, a szegénység és nyomor elől menekülve. Az imádságra elhozták az Irgalmasság szülője-ikont, amely különleges módon emlékeztet a menekültek modern szenvedéseire és hívja fel a figyelmet a befogadásra, mint az irgalmasság testi cselekedetére (Mt 25,35). Jobb felől Jézus arcának ikonja, balról pedig Mária ikonja fogadta tehát a belépőt a Jézus Szíve-templomban, ahol a Szent Egyed közösség tagjain kívül megjelent Montserrat Feixas Vihé asszony, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) Közép-európai Regionális Képviseletének képviseletvezetője.


Az irgalmas szamaritánus történetének (Mt 10,25-37) angol és magyar nyelvű felolvasása után Szőke Péter, a Szent Egyed közösség magyarországi vezetője az evangéliumi szakaszból kiindulva tette fel a kérdést: látva a menekült emberek életének törékenységét, hol vagyunk mi az irgalmas szamaritánus történetében? Kik vagyunk? Szőke Péter utalt Montserrat Feixas Vihé asszonynak egy délelőtti rendezvényen elhangzott beszédére, ahol a regionális képviseletvezető megemlítette, hogy az elmúlt évben 60-ról 65 millióra nőtt azok száma, akik otthonaikat elhagyni kényszerültek. Hogy hányan fognak meghalni, nem tudjuk; ez azon múlik, hogy lesz-e elég irgalmas szamaritánus – fogalmazott a Szent Egyed közösség vezetője, hiszen az evangéliumi történet éppen ezt a kérdést szegezi mindannyiunk felé.


A felolvasott szakasszal kapcsolatban Szőke Péter arra irányította a figyelmet, hogy a történet az örök élet elnyerésére vonatkozó kérdéssel indul. A farizeusnak Jézus kérdésére adott válasza valójában arra mutat rá, hogy a szeretet elég. Az Isten és emberek iránti szeretet az egész törvény foglalata. De hogy a törvény mit jelent, arra Jézus vezeti rá az írástudót, aki nem spekulál, nem keres kibúvót a szeretet parancsa alól, semmilyen körülmények között. Jézus nem a vallásosság mércéje szerint mér – egyedül az irgalmasság számít! A szeretet parancsa kimozdít bennünket egocentrizmusunkból, hiszen a másik válik fontossá, ő kerül a középpontba – fogalmazott Szőke Péter. Amikor a menekültekre tekintünk, akkor sokszor bújunk el ideológiáink és elképzeléseink mögé, felmentve önmagunkat a szeretet gyakorlása alól. A menekült, aki más kultúrából érkezik, talán más vallású, esetleg más küldte ide, vagy nem is menekült, csak migráns, bizonyára nem számíthat a mi befogadásunkra. A szeretet, az irgalom parancsa a menekültekkel szemben nem érvényes? – tette fel a kérdést a közösség vezetője.


Ahogyan a jerikói úton sem a pap, sem a levita nem áll meg, hogy segítsen a rablók által kifosztott embernek, hiszen arról nem lehet tudni, hogy kicsoda valójában, úgy sokszor mi is az ésszerűség határain belül maradva mentjük fel önmagunkat: félve a bizonytalanságtól, nehogy belekeveredjünk valamibe, elmegyünk a szükséget szenvedők mellett. Ám az evangéliumban ekkor következik be a fordulat, amikor a szamaritánus meglátja a szenvedőt és „megesik rajta a szíve.” Szőke Péter utalt Ferenc pápa június 19-én, az Úrangyala elimádkozása után mondott szavaira is: „A menekültek ugyanolyan emberek, mint mindenki más, de akiktől a háború elvette otthonukat, munkájukat, rokonaikat, barátaikat. Valamennyiük személyes története és arca arra hív minket, hogy megújítsuk elköteleződésünket az igazságosságra épülő béke építése mellett. Ezért akarunk velük lenni: találkozni velük, befogadni őket, meghallgatni őket, hogy együttesen Isten akarata szerint a béke eszközei legyünk.” Folytatva az elmélkedést, arra utalt, hogy a szamaritánus megértette Isten irgalmát, az elesett, félholtra vert emberben meglátta, hogy ugyanolyan, mint ő. Lehetnének egymás helyében. Zárásként a közösség vezetője utalt az Irgalmasság Szülője-ikonra, amely az idegenek befogadásának testi cselekedetét azzal a jelenettel ábrázolja, amikor az Úr angyala menekülteket ment ki egy tengeren hánykolódó csónakból.


Az imádság további részében könyörgések hangzottak el azokért a menekült gyerekekért, fiatalokért és családokért is, akik az elmúlt években veszítették életüket menekülés közben a Földközi-tengeren vagy valamelyik ország határán való átkelés közben, illetve a rossz fizikai körülmények miatt. Így a jelenlévők megemlékeztek egy-egy szál gyertya meggyújtásával a Mária-ikon előtt Aylan Kurdiról, arrról a hároméves kisfiúról, akit a törökországi Bodrum strandján találtak meg testvérével és édesanyjával, vagy Mohamedről, Ramáról, Omarról, olyan gyerekekről, akik szintén idén veszítették életüket a tengeren való átkelés során. 

A számos név és rövid történet megemlítése után további könyörgések hangzottak el, többek között Vízi Elemér SJ és a Skót Szent Kolumba Gyülekezet lelkészasszonya imádkozott a magyarországi egyházakért, a Magyarországon letelepedni szándékozó menekültekért.


A jelenlévők mécseseket helyeztek el az oltár előtt, majd az Úr békéjéről szóló énekkel fejezték be a közös imádságot, amelyen jelen voltak a bicskei menekülttáborban élő, Kongóból származó menekültek is. Egyikük elmesélte, hogy április óta tartózkodik Magyarországon, várja a letelepedéshez szükséges papírjait. Családtagjai Európa más országaiban kerestek menedéket, így amint lehet, szeretné felkeresni őket.

Szőke Péter az imádság után röviden bemutatta az Irgalmasság szülője-ikont, amelyről elmondta, hogy annak eredetije Rómában található. Az ikon középpontjában, a Megváltó alakja alatt az Istenszülő áll, feje mellett a Sub tuum praesidium kezdetű antifona kezdősorai olvashatók olasz nyelven (Irgalmasságod oltalma alá menekülünk). Az ikon jobb és bal oldalán az irgalmasság hat testi cselekedete látható. Ezek különlegessége, hogy megjelenik közöttük a vízből menekülteket kimentő angyal alakja. Az ikonon látható továbbá Modesta Valentini is, aki 1983-ban úgy halt meg a Termini pályaudvaron, hogy nem vitték el a mentők, mivel nem volt tiszta. 


Az ikont minden alkalommal kiteszik a betegekért és menekültekért szervezett imádságokon, Budapesten tavaly novemberben tartották az elsőt, de a közösség számos európai országban imádkozik a menekültekért, kérve az Istenanya pártfogását.

Fotó: Merényi Zita

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »