Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a hónap végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírják a pályázatokat, a rendelkezésre álló 8900 milliárd forint 53 százalékát már lekötötték.
A miniszter erről az Országgyűlés hétfői ülésén beszélt a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról szóló vita indítójaként.
Elmondása szerint azzal, hogy a forrásokra már most kiírják a pályázatokat, ötéves előnyben vannak ez előző ciklushoz képest, mivel a programokat öt év múlva kell lezárni, így arra is lehetőség van, hogy látni lehessen: a kormány mire tudja és akarja a forrásokat felhasználni.
Lázár János tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról van szerződés, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. Jelezte, hogy 124 ezer pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a források jól vannak „megcímkézve”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek „hazai lábai” kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a „multinacionális tőkeszivattyú”.
Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.
Elmondta azt is, hogy a pénz felhasználásának szabályait az európai bizottság határozza meg, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok minél hamarabb jussanak pénzhez, megpróbálják a forrásokat felgyorsítani, egyszerűsíteni és decentralizálni.
Lázár János szerint felzárkózhatnak az ország kevésbé fejlett részei
Lázár János beszélt arról is, hogy 2020 után várhatóan átalakul az uniós kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását. Ez Lázár János szerint azt fogja jelenteni, hogy sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.
A korrupcióról szólva Lázár János közölte: hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távolt tudják tartani az intézményrendszertől. Az ellenzék szerinte egy olyan csoport beszerzéseit vitatja, amelynek részesedése öt százalék, a többi 95 százalékban még csak kérdés sem merül fel az ellenzék részéről. Az unió kimutatásai alapján az előző ciklusban 8, 2014-óta viszont már csak 3-5 százalék körül van a hibás elszámolású számlák aránya.
A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány célja 2017-ben a területi különbségek csökkentése, a lemaradás megfordítása, a felzárkózás esélyének megteremtése, a versenyképességi problémák orvoslása.
Ebben nyújtanak segítséget az uniós források is. Megjegyezte: nem elég a pár százalékos GDP-növekedés, 5-6 százalékos folyamatos bővülés kell ahhoz, hogy esélyünk legyen megközelíteni az osztrák életszínvonalat. De az országon belül is vannak különbségek, amelyeket csökkenteni kell.
A témáról szóló vitára több mint hét óra áll rendelkezésre, a kabinet 40 perces nyitóbeszédét követően a kormánypárti képviselők négy órában fejthetik ki véleményüket, míg az ellenzéki és független képviselőknek ugyanerre összesen három órájuk lesz.
Fidesz: nőni fog a versenyképesség
Bánki Erik (Fidesz) véleménye szerint 2010 után stratégiai váltás volt: az MSZP-SZDSZ kormányok alatti pályázatok eltávolodtak a társadalmi és vállalkozási igényektől. Szerinte akkor nem azt vették figyelembe, hogyan lehet Magyarországot felzárkóztatni, hogyan lehet a gazdaság teljesítményét növelni és az emberek életszínvonalát emelni, arra koncentráltak, hogyan lehet a kormányhoz közeli vállalkozásokat helyzetbe hozni.
Rögzítette: a kormány most azt szeretné elérni, hogy 2020-ig az exportképes kisvállalkozások száma 3000-4000-ről 10 ezerre nőjön, illetve hogy a gazdaság versenyképessége is javuljon.
A kormánypárti politikus véleménye szerint az uniós támogatások nem alamizsnának számítanak, nem könyöradományok, azok járnak a magyar vállalkozásoknak. Beszélt arról is, hogy az előző költségvetési ciklus legnagyobb korrupciós botránya, a 4-es metróberuházás miatt a kormány azt a célt tűzte ki, hogy valamennyi döntés átlátható legyen.
A Fidesz másik vezérszónoka, Hörcsik Richárd szerint Magyarország a 2014-20 közötti költségvetési ciklus legnagyobb nyertese, 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésére. Hozzátette: Magyarország a visegrádi országok között is jól áll, a rendelkezésére álló keret 94 százalékára meghirdette a pályázatokat.
Kitért arra is, az Egyesült Királyság unióból való kilépésétől is függ, hogy ebben a költségvetési ciklusban Magyarország milyen mértékben tudja a forrásokat felhasználni. Hozzátette: nem ismert, hogy a brit kormány elismeri-e a fennálló és a jövőben is jelentkező pénzügyi kötelezettségét. Megjegyezte, Nagy-Britannia az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam, a befizetés elmaradása 10 milliárd euró hiányt okozna évente az uniós költségvetésben.
Hörcsik Richárd szerint a mostani költségvetési ciklus az elszámolások miatt 2023-ig tart, és a „Brexit-számlát” akkor is kifizettetik a britekkel, ha az ország 2019 tavaszán kilép az EU-ból.
KDNP: a kormány is stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására
Hollik István (KDNP) szerint a Fidesz-KDNP és a kormány is stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására. Hozzátette: ezeket a pénzeket nem csupán a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásra kell felhasználni, hanem arra is, hogy az ország „jövőképességét” növeljék. Ellentétben az előző ciklussal – folytatta – , az uniós forrásokra úgy tekint a kormány, hogy azok segítségével növekedjen az ország versenyképessége.
Hozzátette: az uniós források szervesen összefüggnek a kormány társadalom- és gazdaságpolitikai vízióival is.
Hollik István is kitért a 4-es metróberuházásra is, amit a rendszerváltás utáni legnagyobb lopásnak nevezett. Rámutatott, hogy e beruházás miatt Pest megye – amely Budapesttel egy régióba tartozik – az elmúlt húsz év fejlesztéspolitikájának legnagyobb vesztesévé vált.
Beszélt arról is, egy lengyel tanulmány szerint a visegrádi országokba irányuló támogatások 80 százaléka végső soron a nyugat-európai nagyvállalatoknál landol.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
