Még mindig tobzódnak a befektetők az ingatlanpiacon

Még mindig tobzódnak a befektetők az ingatlanpiacon

Már alig lehet alkudni az ingatlanok árából, a vevők a lakásokéból jó ha 3-4 százalékot le tudnak faragni. Budapesten a vásárlók több mint harmada még mindig befektető, de vidéken is szép számban akadnak olyanok, akik pénzfialtatás végett vesznek csak lakást.

A júliusi visszaesést követően némileg erősödött augusztusban az ingatlanpiac, e hónapban már valamivel több mint 10 ezer lakás cserélt gazdát az országban. Ez az érték már nem 20 százalékkal múlja alul a tavalyi számot, mint a júliusi, hanem már csak 8 százalékkal – derül ki a Duna House elemzéséből. Az ingatlanközvetítő hálózat becslése szerint idén eddig közel 90 ezer adásvétel történt, ami szintén alig marad el a tavalyi év hasonló időszakának adatától, ráadásul a tavalyelőtti 64 ezres értéket, illetve a korábbi évek 55 ezres adatát jócskán meghaladja. A számok alapján látszik, hogy az év eleje óta tartó lejtmenet júliusban megfordult, és augusztusban tovább javult a helyzet.

Beszédesek a számok

Múlt hónapban az ország keleti felén átlagosan 151 ezer, nyugaton pedig 185 ezer forintos négyzetméteráron lehetett panellakást vásárolni, miközben ugyanezért a főváros pesti oldalán 277 ezer, a budain 349 ezer forintot kellett fizetni. A téglaépítésű ingatlanokat az ország keleti részén 200 ezer forintos négyzetméteráron lehetett eladni, a nyugatin 271 ezerért. A főváros pesti oldalán 345 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, Budán és a szűken vett belvárosban nagyjából 570 ezer forint.

 

A fővárosban ismét a XIII. kerület vonzotta leginkább a vevőket: az érdeklődők több mint 18 százaléka erre a területre szeretett volna költözni, így ezen a környéken keresgélt leginkább. A városrésztől hajszálnyira lemaradva a XIV. és a XI. kerület következett, a vevőjelöltek ezeken a területeken is igen aktívnak bizonyultak. A harmadik helyen a VI. és a VII. kerület áll, az érdeklődők 16-17 százaléka mindkettőben körbenézett.

A vevők alkudni már alig tudnak, a lakások árából például már jellemzően csak 3-4 százalékot engednek az eladók. A családi házaknál kicsit jobb a helyzet, azok kínálati árából Budapesten átlagosan 5, Pest megyében 7, az ország többi részén pedig jellemzően 9 százalékot lehet lefaragni.

Tolongnak a befektetők

A Duna House adatai szerint a fővárosban a vevők 37 százaléka befektetési céllal vett ingatlant, átlagban 23 millió forintos értéken. Minden negyedik vásárló első lakását szerezte 19 milliós átlagáron, míg a vevők ötöde nagyobb lakásra vágyott, emiatt költözött. Ők átlagosan 88 négyzetméteres ingatlant vettek 29 millió forint körüli értéken. Vidéken a vevők közel 30 százaléka volt befektető, többségük 12 milliós ingatlanba ruházott be. Ugyanitt a vásárlók negyede első lakását vette, másik negyede pedig nagyobb lakásba költözött. Míg az előbbi csoport átlagosan 75 négyzetméteres ingatlan mellett tette le a voksát, és 12 milliót költött rá, addig az utóbbiak 102 négyzetméteres otthont vettek átlagosan 18 millió forintért.

A budapesti eladók 45 százaléka vált meg lakásától amiatt, hogy nagyobba költözzön, kisebbre 15 százalékuk váltott. Ennél nagyobb, mintegy 17 százalék volt azok aránya, akik örökölt ingatlanjukat értékesítették. Vidéken már valamivel kisebb volt a nagyobb lakásba vágyók aránya: ott az eladások 35 százalékára került csak sor emiatt. A tulajdonosok 24 százaléka örökölt ingatlanát dobta piacra, míg közel ugyanekkora arány kisebbe költözött.

Újdonságok a csokbanNéhány napja jelentették be, hogy több ponton is módosul a családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó szabályozás, így az igénylőknek több szempontból is könnyebb dolguk lesz. A változtatás érthető, hiszen országosan nagyságrendileg 250 ezer háromgyerekes család van, ehhez képest az eddig regisztrált 14 ezer csokigénylő nem túl sok. Ráadásul azok száma még kevesebb, akik valóban meg is kapták a kedvezményt. Az Otthon Centrum véleménye szerint a fő gond az, hogy a családok elsősorban használt lakás vételéhez igényelnének a támogatást, illetve hogy úgy ítélik meg, az új lakás vásárlása még a jóval nagyobb támogatási összegen felül is olyan tehervállalást igényel, amely meghaladja lehetőségeiket. Persze a jogi és adminisztratív korlátozások feloldása, különösen a társasházzá alakítás, illetve az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos korábbi feltételek könnyítése javíthat majd a helyzeten: az új szabályok szerint az osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul. A hálózat szerint a módosítások következtében feltehetően ténylegesen megnő az igénylők száma, de igazi hatása annak lehet, ha nagyobb választékban állnak majd rendelkezésre új lakások. Szintén segít az, hogy a családok már tervezőasztalról értékesített ingatlanoknál is kérhetnek csokot.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »