Még mindig megosztja a spanyolokat a 80 éve kezdődött polgárháború

Sobieski Tamás Spanyolország-szakértő szerint a spanyol polgárháború még napjainkban is a megosztottságról szól, nincsenek közös megemlékezések sem.

A szakértőt vasárnap reggel az M1-en annak kapcsán kérdezték, hogy nyolcvan éve kezdődött a spanyol polgárháború. 1936. július 17-én lázadás tört ki a Spanyol-Marokkóban állomásozó csapatok között a köztársasági kormány ellen, ami másnap a spanyolországi helyőrségekre is áterjedt. Ezzel megkezdődött a modern kor legvéresebb, három évig tartó és félmillió áldozatot követelő polgárháborúja, sokak szerint a második világháború főpróbája. (Ahol a "köztársaságiak" korántsem voltak mintademokraták vagy kegyetlenségektől mentesek, nemzetietlen vadbalosak viszont voltak köztük bőven, az elvtársaik öröksége máig él Európában – a szerk.)

A háború Spanyolország hat évnyi nemzeti jövedelmét emésztette fel, az áldozatok számát 600-800 ezerre, az emigránsokét 300-400 ezerre teszik. A harcok folyamán a két fél mintegy 50 ezer embert végzett ki ügyük feltételezett ellenségei közül, a polgárháború utáni megtorlások 100 ezer életet követeltek. A sebek nagyon lassan hegedtek be, a gazdaság három évtized alatt heverte ki a veszteségeket, a társadalom teljesen még ma sem. A polgárháború és a Franco-diktatúra megítélése korántsem egységes, az áldozatok rehabilitálásának ügye még mindig viharokat kavar.

Sobieski Tamás is elmondta: a majdnem 3 évig tartó "testvérháború" egyik jellemző momentuma volt, hogy Franco tábornok saját áruló unokatestvérét is kivégeztette, amiért együttműködött a köztársaságpártiakkal.

A háború nagyon mély sebeket ejtett, s ráadásul napjainkig a bocsánatkérés mindkét fél részéről elmaradt – mondta Sobieski Tamás, megjegyezve: egy bocsánatkérésről tud, a baszk katolikus egyház később bocsánatot kért azért, hogy támogatta a Franco-féle diktatúrát.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »