Még Áder is beült a Parlamentbe, olyan fontos ügyről volt szó

Lehet népszavazást tartani a menekültkvótáról – így döntöttek ma a képviselők. A népszavazási kérdés úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy az előreláthatólag ősz első felében megtartandó népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható.

Ma elfogadtak még egy törvényt a népszavazásokról: lehetővé tették a párhuzamos aláírásgyűjtést az azonos témájú indítványok esetén. Állampolgári kezdeményezéseknél addig lenne lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott 200 ezer érvényes aláírást.

Rosszabb lesz a külföldön dolgozó magyaroknak?

Az Országgyűlés jelentésben foglalt állást azzal az uniós tervezettel szemben, amely előírná, hogy a más tagállamba kiküldött munkavállalók javadalmazása egyezzen meg a munkavégzés helyén végzett ugyanazon munka díjazásával. Az európai ügyek bizottsága előterjesztését azzal indokolta, hogy az uniós tervek sértik a szubszidiaritás elvét. A kormány a javaslat vitájában azt közölte, becslések szerint a brüsszeli tervek mintegy 70 ezer olyan magyar munkavállalót érinthetnek, akik kiküldetésben, ideiglenesen végeznek munkát egy másik EU-s tagállamban.

Az a külföldi jár jól, aki meg tudja venni a letelepedési engedélyt

A letelepedési engedélyt vásárlóknak könnyebb dolguk lesz Magyarországon, a menekültekre viszont szigorúbb szabályok várnak. A jövőben az érintettek közvetlenül nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezhetnek. Az indoklás szerint csökkennek a hatóság és a kérelmezők adminisztratív terhei, utóbbiaké úgy, hogy kevesebb okiratot kell csatolniuk. Emellett jelentősen, 70 napról 30 napra csökkennek az eljárási határidők. Azonban megszüntették az integrációs szerződés intézményét. Eddig a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) folyamatosan csökkenő összegben ugyan, de a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésük elősegítését célzó integrációs támogatást kaphattak, ennek most vége. Ráadásul a menekültek és az oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni.

Az önkormányzatok szabályozhatják a városnéző járatokat

A képviselők felhatalmazták az önkormányzatokat, hogy rendeletben határozzák meg a területükön közlekedő településnéző járművekre vonatkozó szabályokat. Az önkormányzatoknak eddig nem volt beleszólásuk abba, hogy a turisztikai szolgáltatást végző, úgynevezett lassú járművek (például a közúton közlekedő településnéző kisvonatok) milyen útvonalon és megállókkal közlekedhetnek, ezen tevékenységhez ugyanis elég volt a közlekedési hatóság engedélye.

Új szabályok a diákmunkára

A munka törvénykönyve helyett a szövetkezeti törvény szabályozza a jövőben az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást. A módosítással a diákok ezentúl nem munkavállalók lesznek, hanem a polgári törvénykönyvnek megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznak majd.

Óvatosan Facebookozhatnak csak a honvédek

A továbbiakban pótlékátalányt is lehet fizetni a honvédelmi területen dolgozó közalkalmazottaknak a honvédelmi törvény módosítása értelmében. A módosítás része az is, hogy mentesítik a különadók megfizetése alól azokat, akiknek megszűnik a szolgálati jogviszonya. A törvény megtiltja, hogy az állomány tagjai feltüntethessék szervezeti hovatartozásukat a közösségi médiában, az indoklás szerint azért, hogy a magánvélemény ne mosódjon össze a hivatással.

Egyszerűbb lesz kábelezni

A hírközlési hálózatépítési munkákkal kapcsolatos eljárások egyszerűsítéséről is döntöttek. A törvény az építési munkák összehangolását is rögzíti, azaz elkerülhető lesz, hogy a frissen épített utakat pár hét múlva újra fel kelljen bontani például egy kábel cseréje miatt.

Erről döntöttek még

Több kisebb jogszabályról is szavaztak ma. Adó- és járulékmentessé tették például a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatását, amely a közfoglalkoztatott jogviszony lejárta előtti piaci elhelyezkedés esetén fizethető ki. Új oldallal egészítették ki a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT), helyet adva a testületben a Magyar Művészeti Akadémia elnökének, valamint a szervezet három további delegáltjának is.

A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények új használati rendszerének kialakításáról is döntöttek. A javaslat meghatározza, hogy mely válogatónál milyen minőségű és mennyiségű haszonanyag előállítása a minimálisan elvárt. A gyakorlati tapasztalatok átvezetése miatt módosították a víziközmű-szolgáltatásról, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvény részletszabályait is. Egy nemzetközi egyezség is szóba került: a képviselők hozzájárultak a magyar és a bahreini kormány közötti légi közlekedési megállapodás kihirdetéséhez.

Áderrel a környezetvédelemért

A szavazások után a képviselők elé került a tavaly decemberi párizsi klímamegállapodás. A javaslat vitájában felszólalt a köztársasági elnök is: Áder János arra kérte a parlamentet, hogy legyenek az elsők közt Európában, akik ratifikálják az egyezményt. Ez minden bizonnyal így is lesz, a képviselők nagy vita nélkül fogadhatják el a javaslatot a következő hetekben.

A délután már az alkotmánymódosításról szól: a kormány ismét nekifut az Alaptörvény átírásának a menekültválság miatt.

Szerző: VG Online


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »