Médiaszabadság: a magas kockázatú országok közt Magyarország

Komoly aggodalomra ad okot a médiaszabadság és -pluralizmus helyzete Magyarországon egy friss tanulmány szerint, amelyet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén ismertettek kedden Brüsszelben.

Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által a LIBE megbízásából elkészített értékelésben a magyar, a bolgár, a francia, a görög, a lengyel, az olasz, illetve a román sajtó helyzetét hasonlították össze. A közel 200 oldalas tanulmányban rámutattak, hogy a vizsgált országok közül többen is jelentősen romlott a helyzet az utóbbi években – írja az MTI.

A Magyarországról szóló részben arról számoltak be, hogy 2010 után a törvényhozás „példátlanul korlátozó médiatörvényt” fogadott el, azóta pedig szisztematikusan leépítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot.

Hangsúlyozták, hogy Magyarországon 50 százalék feletti a politikai pártokhoz kötődő sajtótermékek aránya, bizonyos kormánypárti újságok reklámbevételeinek akár a 29-80 százaléka is az államtól vagy állami cégektől származik. Mint írták, a tulajdonosi viszonyok jelentősen átalakultak az Orbán Viktor miniszterelnök és egykori szövetségese, Simicska Lajos közötti háború kirobbanása óta, és a kormány azóta új médiabirodalmat épített ki.

A történtek jól mutatják, hogy az országban egy médiatermék sikere nagyban függ a jó kormányzati viszonytól – emelték ki.

Bárd Petra, a tanulmány egyik szerzője kijelentette, hogy gyakorlatilag közpénzeket csatornáznak be egyes sajtótermékek támogatására. Hozzátette, a cenzúra nem a törvényeken, hanem a finanszírozási struktúrákon keresztül valósul meg.

A Hír TV tudósítása szerint Magyarország értékeléséből az derült ki, hogy hazánkat a magas kockázatú országok közé sorolták a tulajdonosi és a politikai befolyás szempontjából is.

 

Gál Kinga fideszes képviselő felszólalásában leszögezte: a bemutatott jelentés rendkívül elfogult, tele van csúsztatásokkal és összeesküvés-elméletekkel. „Olyan, mintha nem egy tanulmányt, hanem a bulvársajtót olvastam volna” – fogalmazott.

A tanulmány számos botrányos valótlanságot állít, és ezeket vagy semmivel nem támasztja alá vagy csak magyar nyelvű, meglehetősen szubjektív cikkekkel – mondta. Kijelentette emellett, hogy az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás többszöri említése azt az érzést keltette benne, hogy a dokumentum megrendelésre készült.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője aláhúzta: Magyarországon és Lengyelországon szisztematikusan sérül a sajtó szabadsága és sokszínűsége. Úgy vélekedett, hogy az illiberális demokráciákban a félretájékoztatás és a kormányzati propaganda jellemzi a média helyzetét, valamint leszögezte, hogy mihamarabb meg kell erősíteni az Európai Unió hatáskörét ezen a területen.

Gál Kinga az ülést követően sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismételten a „megrendelt tanulmány” elfogultságát bírálta, felháborítónak nevezve azt. Hozzátette, meglátása szerint Magyarországnak „nincs semmi szégyenkeznivalója” a többi európai országhoz képest.

A sajtónak ugyancsak nyilatkozó Bárd Petra azt válaszolta a fideszes képviselő kijelentésére, hogy az általuk feltárt adatokat számos más, független tanulmány is alátámasztja. Továbbá indítványozta, hogy az EU hozzon létre egy objektív és átlátható mechanizmust a sajtószabadság helyzetének vizsgálatára.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »