Matolcsy rokonának városában ruház be a Mercedes

Matolcsy rokonának városában ruház be a Mercedes

Egymilliárd eurós (312 milliárd forint) kecskeméti nagyberuházást jelentett be tegnap a Mercedes, ami sokak szerint hazánk összeszerelőüzem-jellegét erősítheti. Az új gyár ünnepélyes bejelentését kihasználva szinte valamennyi szakán pótfelvételit hirdetett az alig négy hete alakult helyi Pallasz Athéné Egyetem (PAE). A Kecskeméti és a Szolnoki Főiskola integrációjával létrejött intézmény többek között arról ismert, hogy a botrányos gazdálkodást felmutató jegybanki alapítványok közül a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatását is maga mögött tudhatja.

„Nyolcadik sebességbe kapcsolhat” a város és az egyetem fejlődése a Mercedes beruházása révén – erről már Kecskemét fideszes polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia beszélt, aki úgyszintén több módon, rokoni szállal is kötődik a Magyar Nemzeti Bankot vezető Matolcsy Györgyhöz. Legutóbb például nem találta aggályosnak, hogy férje, Szemerey Szabolcs mikrovállalkozása 400 millió forintos növekedési hitelt kapott az unokatestvére, Matolcsy György által vezetett jegybanktól, amelyet egy másik unokatestvér, Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankja folyósított a férjének.

 

*

 

Az egyetem ideiglenes vezetője, Ailer Piroska sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Mercedes-gyár megépítése kiszámítható jövőképet és Magyarországon párját ritkító karrierlehetőséget kínál. Való igaz, a már meglévő kecskeméti üzem szomszédságában épülő gyár – a fejlesztést az állam 12,9 milliárd forinttal támogatja – 2500 új munkahelyet teremthet. Markus Schaefer, a Mercedes-Benz termelési és beszerzési igazgatója a tegnapi bejelentéskor kifejtette: a beruházást az évtized végére fejezik be. Hozzátette, a 2008-ban alapított kecskeméti gyár nagyban hozzájárult a Mercedes globális sikeréhez, itt több mint félmillió autót gyártottak le. Schaefer úgy látja, a vállalat élvonalban van a legfontosabb autóipari trendek, az autonóm vezetés, az elektromobilitás területén, a következő egy évben pedig tíz új modellt is be fog vezetni a piacra.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: a beruházás nyomán a jelenlegi 0,2-ről 0,4 százalékra nőhet az autógyár hozzájárulása a bruttó hazai termékhez. A magyar export 3,2 százalékát teszi ki a Mercedes-Benz termeléséből származó kivitel, ez a beruházás után három százalékkal nő. – A kormány fejlesztési kötelezettségeket vállalt Kecskemét önkormányzatával közösen. Megépül a teljes körű közlekedési csomópont a kecskeméti vasúti pályaudvarnál, valamint az 54-es út négysávos lesz az M5-ös autópálya és a Mercedes-gyár között – sorolta a tárcavezető, hozzátéve: a kecskeméti katonai repülőteret kereskedelmi és civil célokra is alkalmassá teszik.

Mindez szépen hangzik, de számos szakértő úgy véli, és a fenti adatok is azt mutatják, a beruházás révén erősödik hazánk kiszolgáltatottsága az autóiparnak, ami nem feltétlenül jó hír.

– Ugyanakkor a Mercedes kecskeméti fejlesztésének valóban különös jelentősége van annak fényében, hogy a működő tőke beáramlását az elmúlt években rendre meghaladja a kiáramlás mértéke – mondta lapunknak a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Vértes András szerint az sikernek tekinthető, hogy az autóipari konszern hazánkban és nem Szlovákiában vagy Lengyelországban fejleszt, hiszen a régióban máshol is folytat termelést.

A beruházás valódi értékét azonban az mutatja meg, hogy a Mercedes csak a már jól kipróbált technológiát telepíti-e Magyarországra – ez esetben hazánk „összeszerelő üzem” marad –, vagy a jövőt jelentő elektromos meghajtásra hoz kapacitást. Utóbbi presztízse és jelentősége lényegesen nagyobb. Ugyanakkor a Mercedes kockázatot is vállal, hiszen kérdéses, rendelkezésre fog-e állni a szükséges munkaerő: a gazdaság legtöbb területét, így az autóipart is érinti a szakemberhiány. Vértes András ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a beruházás révén nőhet a Mercedes által közvetetten, vagyis a beszállítóknál felvetődő munkaerőigény is, mindennek folytán pedig jelentősebb bérnövekedésre lehet számítani az ágazatban.

 

Kapacitást csökkent az Audi. Az Audi Hungaria Motor Kft. árbevétele 3,697 milliárd euró volt az év első hat hónapjában, 450 millió euróval kevesebb, mint 2015 első fél évében. A gyár kapacitása is mérséklődött – tájékoztatott a győri székhelyű vállalat. Jövőre tovább csökken a kapacitás, miután átmenetileg a három helyett két műszakos munkarendet vezetnek be. Az anyavállalat tervezett nyereségrátája sem jön be. A Kisalföld cikkében Lőre Péter, a győri vállalat kommunikációért és kormánykapcsolatokért felelős vezetője elmondta, hogy a váltás a járműgyár négyezer dolgozója közül 750 embert érint, őket az Audi-konszern más, külföldi telephelyein kívánják alkalmazni addig, amíg az új Audi Q3-as sorozatgyártása megkezdődik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »