Mától hivatalosan is elindult a kvótareferendum-kampány – minden tudnivaló egy helyen

Hivatalosan is megkezdődött szombaton az október 2-ai népszavazást megelőző kampány. A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a népszavazást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás napjáig, a voksolás befejezéséig tart.

A választási eljárási törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és a politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti kommunikáció.

A népszavazási kampány végéig a népszavazás kezdeményezője – ebben az esetben a kormány -, valamint a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési frakcióval rendelkező pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát – mérettől és hordozóanyagtól függetlenül), de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és a szerkesztésért felelősöket.

Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül sem.

A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje a kezdeményező vagy a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési frakcióval rendelkező pártok plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében a népszavazás kezdeményezője – a kormány -, valamint a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési frakcióval rendelkező pártok népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért (amely a rádiókban, televíziókban jelenhet meg) azonban a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.

A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak ezt szombaton 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A műsorszolgáltatók a kezdeményező, illetve a frakciók politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzniük tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A kampányban kizárólag az a csaknem 600 (292 nyomtatott és 280 elektronikus) sajtótermék közölhet politikai hirdetést, amely jelezte ezen szándékát az Állami Számvevőszéknek és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a hirdetési árjegyzékét.

A népszavazáson nincs limitálva a kampányra fordítható összeg.

Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, de a szavazás napján már nem. A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell.

A választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett – több más tilalom mellett – bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni.

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól:

“Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kampányban a választási bizottságok kontrollálnak

A politikai hirdetések, a gyűlések, a plakátok mostantól a választási bizottságok kontrollja alá tartoznak, miután a mai napon elkezdődik a népszavazást megelőző hivatalos választási kampány – írja a Magyar Idők szombati számában.

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a lapnak kifejtette: a választást megelőző ötvennapos kampányidőszak intenzív véleménycserét tesz lehetővé, ez idő alatt a pártok és más résztvevők változatos formákban fordulhatnak feltételezett támogatóikhoz.

Megjegyezte, ez önmagában nem jelenti azt, hogy – elrendelt népszavazás esetén – a pártoknak, a kormánynak vagy bármilyen politikai szereplőnek választási kampányidőszakon kívül ne lehetne üzenetet eljuttatnia a szavazókhoz. A különbség, hogy kampányidőszakon kívül a hatósági jogkör alapvetően a Médiatanács kezében van, augusztus 13-tól viszont a folyamatot a 106 egyéni választókerületi bizottság, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), végső soron pedig a bíróság kontrollálja.

Patyi András többek között beszélt arról is, hogy panaszok benyújtására a választási bizottsághoz a sérelmesnek tartott cselekménytől számított öt napon belül van lehetőség, a döntést ugyanennyi idő alatt kell meghozniuk. Kifogást bárki benyújthat, mindenekelőtt a névjegyzékben szereplő nyolcmillió választópolgár, de jogorvoslattal élhetnek a különféle érintett szervezetek is – mondta.

Az interjúban a választási bizottság elnöke elmondta azt is, hogy a népszavazás előzetes eredménye már október 2-án este ismertté válhat, jogorvoslat esetén a végleges eredményre pár napot, esetleg még többet is várni kell.

(MTI – MI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »