Maróth Miklós: Esélye sincs az európai értékeknek bekerülni az iszlámba

Maróth Miklós: Esélye sincs az európai értékeknek bekerülni az iszlámba

Kísérlet szintjén fölmerült, hogy létre lehetne hozni egy, az európai értékeket is magába foglaló teológiai iskolát, amely egységesen prezentálja az iszlámot. A világi találmányoknak azonban esélyük sincs átverekedni magukat a hivatalos iszlám tanításokon. Az európai kontinensre érkezők egy jól szervezett muzulmán világba érkeznek, és a mecsetekben hallottak, tanultak lesznek számukra a mérvadók – mondta Maróth Miklós a köztévében.

Ez egy olyan kísérlet volt, mely európai értékeket akar bevinni az iszlámba. Márpedig ezek általában véve nem egyeztethetők össze a tanítással, ami isteni eredetű. Ezzel szemben mindenféle európai elképzelés, miszerint a nőknek nem kell kendőt viselni, emberi találmánynak számít, és esélye nincs átverekedni magát az iszlám hivatalos tanításán – magyarázta az egyetemi tanár az M1 Ma reggel című műsorában.

Azok a muzulmánok, akik Európába bejönnek, egy jól szervezett muzulmán társadalomba érkeznek, csak épp ezt Európa nem tudja. A beérkezőket azonosítják, majd beosztják, melyik mecsetbe fognak járni. Ezekben nem Európában képzett imámok, vallási szakemberek tanítanak – hívta fel a figyelmet.

Az iszlám világban az emberek azt, hogy mit kel gondolni a világról, nem a sajtóból és a televízióból tudják meg, hanem a pénteki imából, amelyet a saját mecsetjükben kapnak. Hasonlóképp az itt kapott oktatás lesz számukra mértékadó. Az, hogy például Svédország mit és hogyan szervez nekik, másodrendű kérdés lesz – hangoztatta.

Nem azok válnak terroristává, akik valamely arab ország muszlim egyeteméről jönnek, hanem az Európában szekularizálódottak, akik elveszítették identitásukat, majd visszanyerték azt. Ők esnek át „a ló másik oldalára”, és kompenzációként beállnak terroristának – hangsúlyozta a szakértő.

Az integrációnak és az azonosulásnak különböző síkjai vannak, ezt mi is tudjuk. A Magyarországon élő nemzeti kisebbségek is azonosulnak mind Magyarországgal, mind az anyaországgal. A kérdés az, melyikkel inkább – fejtette ki.

Ha egy kurd kimegy a török negyedbe, akkor őt részben muzulmánnak fogják tartani. Részben azonban mindenképp kurdnak – hozta fel példaként.

Megemlítette: azok, akik a Közel-Keletről jönnek, hozzák magukkal az előítéleteiket, az ellenségeskedésüket és azokat a problémákat, melyek elől több esetben maguk is menekülnek.

Németországban a német rendőröknek sincs sok becsületük a migránsgyerekek előtt: ha csak lehet, bohócot csinálnak belőlük. A német rendőröknek pedig meg van kötve a kezük, részben a szolgálati szabályzat, részben a rasszizmus potenciális vádja miatt, ezért könnyen esnek a kamaszgyerekek prédájául. Nem hiszem, hogy egy kurd rendőrnek nagyobb renoméja lenne a török negyedben, vagy fordítva – fogalmazott.

(Híradó)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »