Március 18-án tüntetnek a tejtermelők

Március 18-án tüntetnek a tejtermelők

Tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt több mint 96 millió forintra bírságolták azokat a kereskedőket, akik a beszerzési ár alatt adták a tejet. A korábban bejelentett termelői tiltakozást nem befolyásolja, hogy a kormány látványosan törekszik annak demonstrálására: ahol tud, segít a tejágazatnak.

Tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt – a szabálysértések súlyosságát mérlegelve – öt esetben, összesen több mint 96 millió forint értékben szabtak ki termékpálya-felügyeleti bírságot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei – tájékoztatta lapunkat a hivatal.

A 1,5 százalékos zsírtartalmú ultrahőkezelt (UHT) tejek értékesítésének vizsgálata során arra derült fény, hogy a kereskedők több esetben a beszerzési árnál olcsóbban forgalmazták a terméket. Az efféle eljárás azért is problematikus, mert csak akkor lehet beszerzési ár alatt piacra dobni a tejet, ha a feldolgozó és a kereskedő között áfacsalás céljára létrehozott cégláncolat működik. A beszállítóként feltüntetett cégek közbeiktatásával a lánc elején lévő társaságnál levonják az áfát, amit viszont egyik cég sem fizet be, a kiszámlázott ügyletek utáni adófizetési kötelezettségüket egyszerűen nem teljesítik. Szakértők szerint csak az áfa elcsalása után értékesíthető a külföldről – például Szlovákiából – behozott tej még a beszerzési árnál is olcsóbban Magyarországon. A Nébih úgy tájékoztatott, az árképzés esetében is jelentős eltérések voltak: egyes tejeket akár 10–30 százalékkal magasabb árréssel értékesítettek. Emiatt főként a magyar termékek ára emelkedett, így a kereskedők épp a hazai termékek eladásait rontották.

Cél a hátrányos megkülönböztetés kiszűrése

A Nébih akciója elsősorban a beszállítók hátrányos megkülönböztetésének kiszűrését célozta. Az ellenőrzések felét 6 kereskedelmi láncnál, illetve 3 – kereskedelmi lánchoz franchise-szerződéssel kapcsolódó – kiskereskedőnél folytatták le, míg a másik felét kereskedő kis- és középvállalkozásoknál.

A feltárt szabálytalanságok összesen 19-féle – 5 kereskedelmi és 14 gyártói, úgynevezett saját márkás tej forgalmazását érintették, 9 magyar és 10 külföldi gyártásút. A szakemberek az elvégzett 41 vizsgálat több mint 30 százalékánál állapították meg a tisztességtelen piaci magatartást. Ez az UHT tejek esetében a már említett beszerzési ár alatti értékesítéssel, illetve a magyar és külföldi tej árképzésének különbségében valósulhat meg.

A Nébihnél azt ígérték, hogy szakembereik a jövőben is folyamatosan figyelik majd a tisztességtelen forgalmazói magatartás jelenlétét a kereskedelemben. Erre ugyanis a tisztességes előállítók, beszállítók, valamint a magyar vásárlók érdekeinek védelme miatt egyaránt szükség van – hangsúlyozták.

Indokolatlanul olcsón

A vizsgálat egyébként igazolta a tejtermelőknek azt a gyanúját, miszerint egyes kereskedők indokolatlanul olcsón értékesítik a külföldi tejet, így a termelők folytatják demonstrációjuk szervezését, amit várhatóan március 18-án tartanak meg – mondta lapunknak Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke. Mint korábban megírtuk, a termelők azt szeretnék elérni, hogy a kereskedelmi láncok, nagykereskedők legalább fél évig ne forgalmazzanak importált tejet és alap tejtermékeket, valamint a bejelentett intézkedéseken túl több segítséget vártak a kormányzattól, például a tej áfájának a csökkentését és a nagykereskedői regisztráció bevezetését. – Jelenleg ugyanis még telephellyel nem rendelkező cégek is foglalkoznak tej-nagykereskedelemmel. Az efféle laza szabályozás pedig az említett áfacsalás „melegágya” – fogalmazták meg korábban lapunknak.

Ágazati szakértők is azon a véleményen vannak, hogy az érdemi segítséggel nem lehet sokáig várni, mivel az uniós tejpiac is összedőlőben, ráadásul – az Európai Bizottság (EB) most nyilvánosságra került prognózisa szerint – a tavalyi 2,5 százalékos bővülés után idén a csökkenő árak dacára 1,4 százalékkal 153,8 millió tonnára tovább növekedhet a tejtermelés az Európai Unióban. Jövőre pedig ugyan kisebb ütemben, de még tovább emelkedhet, éves szinten 0,7 százalékkal. A túltermelés alapvető okának egyes termelők és politikusok a tej kvótarendszerének tavaly áprilisi megszüntetését tartják, de az EB szerint a füves legelőknek kedvező időjárás, továbbá az alacsony gabona- és energiaárak is arra ösztönözték a gazdák egy részét, hogy a csökkenő tejárak dacára fenntartsák a termelési szintjüket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »