Maradt a káosz a kéményseprésben

Maradt a káosz a kéményseprésben

Heves és Hajdú-Bihar megyében sem működteti megfelelően a kéményseprési szolgáltatást a katasztrófavédelem – állítja ottani látogatásának tapasztalatai alapján a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba érthetetlennek tartja, hogy az állami szervezet – a neki juttatott milliárdok ellenére – nyolc hónap alatt sem tudott felkészülni a feladatára.

Bár a kormány szerint mindenhol zökkenőmentesen működik a kéményseprés, ahol július 1-je óta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szolgáltat, ezt nem tudta megerősíteni lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba ellátogatott több helyszínre is, és úgy látja: Nógrádhoz hasonlóan Heves és Hajdú-Bihar megyében sem működik megfelelően a kéményseprő-ipari szolgáltatás. Mint hozzátette: káosz uralkodik a többi 12 megyében is, ahol az OKF vette át a feladatot. A katasztrófavédelem nem tartja be a kéményseprő-iparág működését szabályozó, július eleje óta hatályos belügyminisztériumi rendeletet, amelynek elkészítésében egyébként a katasztrófavédők is részt vettek. Az OKF által alkalmazott szakemberek ugyanis nem kaptak megfelelő felszereléseket, munkavédelmi eszközöket, mérőműszereket, járműveket, és a legtöbb körzetben nincs biztosítva számukra az előírt tisztálkodási lehetőség sem. Az ágazati szabályozásban előírják, a kéményseprőknek 28 eszközre van szükségük ahhoz, hogy el tudják végezni a munkájukat. Számos esetben ebből 17-18 nem volt a szakembereknél. Az előírások megsértése miatt azonban nem kell bírságra vagy büntetésre számítaniuk a katasztrófavédőknek, mert ez a szervezet gyakorolja önmaga felett a szakmai ellenőrzést. – Saját magát pedig nem valószínű, hogy elmarasztalja a szervezet – jegyezte meg az elnök.

Vámos Csaba érthetetlennek tartja, hogy az OKF miért nem volt képes nyolc hónap alatt felkészülni a kémény-ellenőrzési feladatok ellátására a rábízott 1835 településen, amikor az adófizetők pénzéből a szervezet még tavaly kapott 5,7 milliárd forintot erre a célra. Az érdekvédelmi vezető hozzátette: az OKF felkészületlenségét jól mutatja, hogy ottjártakor Nógrádban a katasztrófavédelem állományában még egyetlen kéményseprőmester sem volt, pedig ilyen szakember nélkül nem végezhető a füstelvezető ellenőrzési szolgáltatás. A szakember hozzátette: folytatja az országjárást, és a tapasztalatairól továbbra is tájékoztatja az OKF-et felügyelő belügyi tárcát, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Lázár Jánost, valamint a közvéleményt.

A szakszervezeti vezető megerősítette: a kéményseprő-ágazat továbbra sem fogadja el azt a rendelkezést, amely szerint július elejétől csak kétévente kell ellenőrizni a gázüzemű fűtőberendezéseket az eddigi évi egy alkalom helyett. Az ellenőrzések ilyen mértékű ritkítása ugyanis óriási mértékben növeli a fűtési balesetek kockázatát. A szakember emlékeztetett: a közelmúltban magánszemélyként népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A referendumon azt a kérdést tették volna fel: „Egyetért-e ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?” Miután a Nemzeti Választási Iroda elutasította a népszavazási kezdeményezést, Vámos Csaba a napokban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Mint hozzátette: nincsenek illúziói a Kúria várható döntését illetően, de azért bizakodik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »