Maradhatnak a munkavállalók

Maradhatnak a munkavállalók

Továbbra is lehetőséget biztosítana a nagy-britanniai munkavállalásra a londoni kormány a szigetországban élő mintegy 3,6 millió külföldi, európai uniós állampolgárnak. A felmérések szerint a kontinens más részeiről érkezők jó hatással vannak a brit gazdaságra.

Minden jelenleg kint élő európai uniós munkavállaló maradhat az Egyesült Királyságban azután is, hogy a szigetország kilép a közös térségből – írja kormányzati forrásokra hivatkozva a The Daily Telegraph. A londoni kormány számításai szerint ugyanis a mintegy 3,6 millió főt kitevő, más európai uniós országból származó lakosság 80 százalékának a 2019-es kiválás idejére már állandó lakhatási joga lesz, mivel legalább öt évet élt a ködös Albionban. A tervek szerint a maradék mintegy húsz százalék is maradhat, ők felmentést kapnának a szabályok alól. A brit lap egyik informátora ugyanakkor kijelentette, hogy még dolgoznak a pontos kivitelezésen, egyúttal pedig leszögezte, hogy az intézkedésnek kölcsönösen kell működnie, vagyis a többi tagországnak is biztosítania kell a brit munkavállalók jövőjét.

A brit statisztikai hivatal számai szerint egyébként az idei első negyedévben 2,1 millió külföldi uniós állampolgárnak volt állása az Egyesült Királyságban – ebbe nyilván nem számolták bele a munkakeresőket és a kiskorúakat. A legnagyobb közösséget a 800 ezer lengyel alkotja, nagy részük – akárcsak a magyarok – a 2004-es nagy uniós bővítési hullám után költözött a szigetországba. Őket mennyiségben a 385 ezer ír, valamint a 300 ezer német bevándorló követi, míg a magyarok számát a statisztikusok 2016 elején nagyjából 94 ezerre becsülték. Az utóbbi húsz évben a munkaképes korú nagy-britanniai lakosság körében a más tagországból érkezők aránya 1,8-ről 6,3 százalékra növekedett.

A brit kormány döntése gazdasági szempontból teljesen ésszerű, nem igaz ugyanis, hogy az uniós munkavállalók rosszat tennének a szigetország gazdaságának, és ezt a tévhitet már kutatások is cáfolták. A bevándorlók nem nyomják le a hazai dolgozók bérét, sőt, munkájukkal a növekedést segítik. Ennek oka, hogy az őshonos britekhez képest fiatalabbak, sokszor jobban képzettek, és a helyieknél statisztikailag nagyobb valószínűséggel is vállalnak munkát. Mindebből következik az is, hogy összességében több pénzt fizetnek be adó formájában, mint amennyit kivesznek a közösből szociális juttatások útján. A Munkaerő-piaci tükör 2015-ös kiadványának szerzői az elérhető adatokat összegezve egyébként arra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok közül kirívóan magas azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel végeznek betanított munkát.

Csakhogy az uniós munkavállalókat nem mindenki értékeli brit földön. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság jelentése szerint az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését eldöntő júniusi népszavazás óta megnőtt az országban a bevándorlóellenes bűncselekmények száma. Az uniós szervezet jelentése ugyan főleg a muszlimok és a helyi zsidó közösség elleni támadásokról ír, de a jelenség a kelet- és közép-európaiakat is érinti. Telfordban egy lengyelül beszélő diákot szúrtak nyakon késsel, a Londontól északra fekvő Harlow-ban pedig szintén egy lengyel vált gyilkosság áldozatává.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »