Marad az állóháború aszfaltügyben

Marad az állóháború aszfaltügyben

Hiába kért, továbbra sem kapott időpontot Brüsszelben a magyar kormány aszfaltügyben hivatalos meghallgatásra, de eközben már a luxembourgi bíróságon is harcol az igazáért az Európai Bizottsággal szemben.

Ma már csak aszfaltügyként emlegetik azt a több évre visszanyúló vitát a magyar kormány és az Európai Bizottság között, amelyben hazánk minden követ megmozgat, hogy elkerülje az akár 150 milliárd forintig terjedő bírság kifizetését. Ezt a versenykorlátozás gyanúja miatt helyezte kilátásba Brüsszel: az európai uniós finanszírozású útépítéseknél a magyar hatóságok ugyanis előírták, hogy az építkezésekre 50 kilométeres sugarú körön belülről szállítsák az aszfaltot. A kabinet többször nyomatékosította: nem hajlandó bírságot fizetni, hiszen nemcsak szállítási időben, hanem távolságban is meg lehetett határozni, honnan jöjjön a burkolat. A várható bírság mértékét az határozza meg, hogy a 2007–2013-as uniós ciklusban idehaza 600 milliárd forintnyi útépítést finanszírozott az EU. Ebből első körben 240 milliárd forintról sikerült igazolni, hogy a magyar kiírás nem versenykorlátozó, a további 360 milliárdról viszont eltért Brüsszel és a kormány álláspontja. Ennek ellenére az uniós intézmény mégis a teljes 600 milliárd forintos keret negyedét fizettetné vissza.

– A tárgyalások jelenleg két párhuzamos eljárásban folynak – közölte a Magyar Nemzet kérdésére a Miniszterelnökségi Sajtóiroda. A lapunknak küldött tájékoztatóból kiderült, hogy Magyarország egyrészről még tavaly szeptember 18-án keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez, kezdeményezve az Európai Bizottság tavaly július 14-i felfüggesztő határozatának megsemmisítését, tekintettel arra, hogy álláspontjuk szerint a bizottság megsértette Magyarország védekezéshez fűződő jogát. Ez azt jelenti, hogy a kormány szerint Brüsszel nem vette figyelembe a magyar fél szakmai érveit. Mint mondták, a bizottságnak erre a keresetre adott érdemi védekezésére Magyarország március 2-án reagált. Azt is tudatta a Miniszterelnökség, hogy másrészt Magyarország már tavaly szeptember 14-én megküldte tagállami válaszát az Európai Bizottságnak a felfüggesztő határozatról szóló előzetes levelére, valamint a fent említett határozatra, amelyben hivatalos meghallgatást kezdeményezett. Ennek időpontját azonban nem határozta meg a brüsszeli testület.

Lapunk brüsszeli forrásokból úgy tudja, a luxembourgi bírák bevonása után nincs reális esély arra, hogy a hivatalos meghallgatás eredményre vezessen, mi több, az aszfaltügy jogi útra terelése miatt Brüsszelnek már nem is érdeke, hogy a meghallgatás létrejöjjön. Az ilyen és ehhez hasonló bírósági tárgyalások viszont legalább másfél-két évig elnyúlnak, így jó eséllyel leghamarabb 2017 második vagy 2018 első felében sikerülhet rendezni az ügyet.

A Miniszterelnökség szerint az a tény is a versenykorlátozási vád valóságalapját vonja kétségbe, hogy a kivitelezések több mint felét nem magyar, hanem nagy nyugat-európai útépítő cégek nyerték el. A 600 milliárd forintos aszfalttorta legnagyobb szelete a francia Bouygues tagvállalatáé, a Colas-csoporté, ezt követi a Közgép, a Strabag, majd a Duna Aszfalt. Ez a négy társaság fedte le a 2007–2013-as uniós ciklus útépítéseinek közel háromnegyedét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »