Már az állami tévé sem tagadja le a dolgozói szegénységet

Miközben Áder Jánoshoz fordul az MSZP, a szegénység felszámolása érdekében, a Fidesz szerint az MSZP-nek volt két kormányciklusa arra, hogy tegyen a szegénység ellen, de ahelyett megduplázta a munkanélküliséget és növelte a szegénységet. A keményen és sokáig dolgozó, nagyon elfáradt, keskeny pénztárcájú kisemberek számára azonban nem az a fontos, hogy ki a hibás, hanem mondjuk az, hogy a minimálbér még a létminimumot sem éri el. Körülbelül 200 ezer ember állami fizetése nem éri el a létminimumot.

Megy a sárdobálás. A képzett magyarok elvándorlását eközben fokozza, hogy nagyon messzire sem kell menniük; Ausztriában négyszer ekkora béreket kaphatnak, ráadásul euróban, ami reálértéken is háromszoros különbséget jelent. A dolgozói szegénységet tehát nem csupán azért kell felszámolni, mert mondjuk ezt diktálja keresztényszocialista vagy egyéb elkötelezettségünk, hanem egyszerű kaptalista felfogásból is erre lenne szükség, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében.

Eközben a hirado.hu megkérdezte a szakembereket, közgazdászokat, a szakmai szervezetek képviselőit, akik szerint azonnali béremelésre van szükség mind az állami, mind a magánszférában. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, hogy elengedhetetlen a bérfejlesztés, különösen a reálbéreket tekintve. A kormányzatnak elő kell segítenie, hogy infláció felett növekedjenek a fizetések, fel kell vállalnia a bérteher-csökkentést.

Pesuth Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az olyan stratégiai ágazatokban, mint az egészségügy vagy az oktatás, nem 5-10, hanem 50-100 százalékos bérnövekedés kellene. Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a legfontosabb az lenne, hogy alapelvvé váljon: senki sem kereshet kevesebbet, mint amennyi a létminimum összege. Körülbelül 200 ezer ember állami fizetése nem éri el ezt a szintet, ezért a kormánynak azonnali drasztikus minimálbér-emelésről kellene döntenie. Erre meg is lenne a fedezet – jegyezte meg.

A kormány ugyanakkor másként vélekedik a kérdésről. A jövő évi költségvetés alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a következő évben közfoglalkoztatásra 325 milliárd forintot, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre viszont csak 16 milliárd forintot fordít majd.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: a jövő évi büdzsé sem a dolgozói szegénység csökkenéséhez, sem a foglalkoztatás növekedéséhez nem járul hozzá. Pogátsa Zoltán szerint egyébként a cégeknek is érdeke lenne a bérek nagyobb arányú emelése, így a többségük támogatná is azt.

Ameddig ugyanis ez nem történik meg, nem tudnak emelni a technológiai szintjükön sem. Mert hiába hoznak létre nagyobb hozzáadott értéket, ha a versenytársaik versenyelőnyt szereznek azzal, hogy kizsákmányolják a munkavállalóikat, és úgy nyerik meg a tendereket. A közgazdász úgy vélte, a jelenlegi bérszínvonalon már rövidtávon sem lehet működtetni a gazdaságot. A vállalkozások az ország jelentős részén ugyanis nem találnak megfelelő fizetőképes keresletet, így nehéz a vállalkozás, ami visszaüt a foglalkoztatásra is. 

(Híradó nyomán)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »