Már a meséket is cenzúrázzák: a sárkány, a boszorkány vagy a farkas ugyanis durvaságot és agresszivitást terjeszt, nem való gyerekeknek

Minden gyerek szereti a meséket, de vajon milyen mesék azok, amik segítik is a fejlődésüket? Néhány óvodában már unortodox módon vélekednek meseügyben is: a Piroska és a farkas már nem tanulságos mese, hanem rémtörténetnek számít, de igyekeznek minden olyan jelenetet is cenzúrázni a mesékből, amik "nem a gyerekeknek valók". A durvaságot, agresszivitást, félelemkeltő dolgokat – de az egri Szivárvány Óvodában a biztonság kedvéért a bekapta vagy megette kifejezéseket is. Márpedig a hétfejű sárkányt le kell fejezni, a vasorrú bábát meg kell égetni, az ördög seregét pedig – ha már Dobó István városában is terjed a polkorrekt őrület – le kell taszítani a várfalról.

A mesék, a kisgyerekek életének egyik fontos részét képezik. Segítik a képzelőerő, kreativitás fejlődését és játékos formában tanítja meg az apróságoknak, a jó és a rossz fogalmát. A pozitív és negatív hősök folytonos harcát figyelve, mely közben az igazság és a jó győzelmében reménykednek. A mesék főszereplője rendszerint egy kicsi, lebecsült hős, aki a történet végén nyeri el a fele királyságot vagy a királylány kezét. Igen ám, de előtte le kell győznie számos akadályt és ellenséget. A hétfejű sárkányt bizony le kell fejezni, hogy megmenthesse szerelmét.


Hétfejű sárkány – betiltva

A hagyományos mesék mindig boldog véget érnek, de vajon ha nincs előtte rossz, ugyan annyira lehet boldog a vége?

Az egri Szivárvány Óvoda Katica Tagóvodájában a klasszikus meséket átdolgozva adják elő. Az ijesztőnek vélt elemeket kihagyják, kerülik a bekapta vagy megette kifejezéseket és nincs nagymama a farkas hasában. Ez már nem a régi Piroska és a farkas mese, amit mi ismerünk, hanem egy finomított alternatívája.

– A mai világban elég sok olyan hatás éri a gyerekeket, ami nem biztos, hogy az ő életkoruknak és fejlődésüknek megfelelő. Ezek a jelenetek pedig nem nekik valók – tagadta meg évszázadok bevált nevelési módszerét Egri Zoltánné, a Katica Tagóvoda óvodavezetője.

Tehát ebben az óvodában nincs farkas hasából kiguruló nagymama. A durvaságot, agresszivitást és félelemkeltő dolgokat kitiltottak az óvodából és a vezetőség úgy gondolja, ezeket ki lehet küszöbölni, és a szülőket is erre biztatják. (A nagyokosok nyilván a világból is ki tudnak küszöbölni minden rosszat – a szerk.) Szülői fórumokon pedig tanácsokkal is szolgálnak, hogy melyik filmek, mesék, mondókák valók a gyerekeknek.

Szerencsére a Benedek Elek óvodában és tagóvodáiban a klasszikus meséket még ugyanúgy mesélik, mint a magyar népmeséket és korunk meséit.

– A klasszikus meséket az író által írt formában adják tovább a gyermekek felé, pontosan azért, mert a nagy meseírók által közvetített, sokszor ijesztőnek tűnő részek (farkas megeszi a nagymamát, vagy a gidákat), a mese végére feloldódnak, és a feszültség egy katarzis élménybe csap át. Igaz, hogy a gyermek a mesét valóságnak fogja fel, de valahol belül tudja, hogy a mese egy képzeletbeli világban történik, ahol a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik. A fontos az, hogy a gyermek megtanulja – felnőtt segítségével – a valóságot elkülöníteni a mesevilágtól. Egyazon mese gyakori mesélésére is azért van szükség, mert a pozitív végkifejlet a félelmetes részeket érzelmileg áthidalja. Természetesen a kisebbek inkább egyszerűbb állatmesékkel találkoznak, amelyben izgalom van bőven egészen a mese végéig (három kismalac, kismalac és a farkas), és a mese világán felnőve a nagyobbak meghallgathatják a Grimm fivérek néhol félelmetesnek tűnő meséit, mivel a gyermek lelkisége, meséhez fűződő érzelmi világa elbírja az ijesztőbb jeleneteket – vélekedik Gál Judit, az óvoda vezetője.

Az óvodáskorban a gyermek a felnőtt életre készül fel – folytatja -, amelyben rossz és jó dolgok egyaránt történnek, s a meseírók a meséket úgynevezett tanító mesének szánták, melyben a rossznak bűnhődnie kell.

Sajnos a mai internetes világban, a mozifilmeken sokkal több szörnyűséggel találkozik a gyermek, ezért fontos az, hogy a gyermekek a felnőtt szűrésével nézzenek mesét – mondta az Eger Híreknek Gál Judit, az óvoda vezetője.


Boldog még lehet a gyerek?

A mesék a gyerekek számára fontos tartalmakat hordoznak, melyekkel könnyen tudnak azonosulni. Segítenek kitágítani világnézetüket, fontos szerepük van az érzelmi és értelmi fejlődésükben és számos viselkedési mintát mutat számukra. Mindez pedig semmit sem ér, ha a gyerek nem találkozik már a kellő időben a jó és a rossz, a belső szépség és a lelki csúfság, vagy a hősiesség és gonoszság ellentétpárjával. A rossz kiiktatásával ugyanis csak relativizáljuk a jó cselekedet, az erkölcsi győzelem, vagy az elnyert boldogság fogalmát.

(Kuruc.info – Eger Hírek nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »