Magyarországnak nem sürgős a TTIP

Magyarországnak nem sürgős a TTIP

A magyar kormány nem siet, nem fűződik érdeke ahhoz, hogy ez év novemberéig mindenképpen lezáruljanak a tárgyalások a transzatlanti kereskedelmi egyezményt (TTIP) illetően. Míg Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár a hét eleji hannoveri csúcstalálkozón a TTIP tető alá hozását sürgette, több jel mutat arra, Magyarországnak az elnyújtott tárgyalássorozat a kedvezőbb.

Egyre inkább fogy az idő. Ha nem születik meg a nemzetközi kereskedelmi megállapodás ez év végéig, az amerikai és európai politikai változások miatt ez jó időre kitolódhat – fogalmazott múlt vasárnap Barack Obama a hannoveri vásár megnyitóján. A teljes nevén transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) gigantikus méretű piacra lenne hatással, elég, ha azt vesszük, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok adja a világ GDP-jének durván a felét és a világkereskedelem harmadát. Az unió, élén Németország mint ipari nagyhatalom, valamint az Egyesült Államok évtizedekre szeretné biztosítani magának ezt az arányt, ám az európaiak növekvő ellenállása, továbbá a tárgyalások befagyása már biztos, hogy késleltetni fogja a megegyezést.

Hazánk kezdettől fogva a támogatók között volt, nem úgy, mint például Franciaország, amely a tárgyalások átláthatatlanságával kapcsolatos kifogásait mindig is hangoztatta. A magyar diplomácia számos csatornán hangoztatja pozitív hozzáállását, viszont apró áthangolások azért megfigyelhetők, mint az a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) lapunk megkeresésére adott legutóbbi válaszából is kiolvasható. Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár 2015 őszén egy blog felkérésére kifejtette, hogy egy megfelelő tartalmú egyezmény pozitív hatással lehet az EU, régiónk és Magyarország gazdaságára. A megfelelő alatt leginkább a magyar érdekeknek kedvező dokumentum érthető, mint arra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is számtalanszor utalt. De mint azt most a KKM-től megtudtuk, a magyar kormány továbbra is lehetőségként tekint a TTIP-re, amely elősegítené a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését. „Ugyanakkor számunkra a megállapodás gyors lezárásával szemben annak tartalma az elsődleges. Kiegyensúlyozott és ambiciózus megállapodás megtárgyalásában vagyunk érdekeltek, amely a magyar érzékenységeket megfelelően kezeli.”

Lapunk azt is megkérdezte, az Európában a TTIP-vel szemben növekvő ellenérzések miatt nem fontolgatja-e egy olyan közvélemény-kutatás megrendelését, mint amelyet a Bertelsmann Alapítvány készített Németországban, és amely kimutatta, hogy 2014 óta meredeken zuhant a megegyezést támogatók száma. E kérdésre konkrétan nem kaptunk választ, viszont ha – mint írják – Magyarországnak egészen a tárgyalások végéig érdekében áll a tárgyalási folyamat, illetve a megállapodás tartalmának közvetett formálása, befolyásolása annak érdekében, hogy a tárgyalások lezárásakor a magyar érzékenységeket és érdekeket is tükröző megállapodás jöjjön létre, nem érthető, miért ne lehetne egy közvélemény-kutatás eredményeit beépíteni a tárgyalási folyamatba.

Magyarország annak ellenére nem fogalmaz meg nyilvános kritikát a TTIP-vel szemben, hogy hazánk álláspontja szerint a környezetvédelemre, élelmiszer-biztonságra vonatkozó – az alaptörvényben is rögzített – nemzeti, továbbá európai normák, szabályozási jogosítványok a megállapodás értelmében nem csökkenhetnek. De van egy még ennél is keményebb, a gmo-mentességet érintő kikötés, amelyhez hazánk eltökélten ragaszkodik. A KKM hivatkozik az Európai Parlament 2015. július 8-i, TTIP-vel kapcsolatos állásfoglalására, mely leszögezi, hogy a tárgyalási irányelvek nem hatalmazzák fel a bizottságot gmo-val kapcsolatos szabályokról való megbeszélésekre. Az Európai Tanács emellett olyan ajánlásokat intézett a bizottsághoz, hogy ismerje el: nem fog megállapodni olyan területeken, amelyeken az EU és az Egyesült Államok szabályozása igen eltérő – ilyen például az egészségügyi szolgáltatások, a gmo-k, a hormonok alkalmazása a szarvasmarha-ágazatban, a kémiai hatóanyagok nyilvántartásba vétele, ellenőrzése, az ehhez kapcsolódó szabályok betartatása, valamint az állatok mezőgazdasági célú klónozása, és mindezért e kérdésekben ne is tárgyaljon. Ennek értelmében fel sem vetődik az alaptörvény vagy más, Magyarország gmo-mentességét szavatoló jogszabály módosítása a TTIP-megállapodás kapcsán – írta a külügyi tárca.

Egyébként számítások szerint a TTIP ratifikálását követő tíz év alatt Magyarországon 0,2-0,3 százalékos GDP-növekedés és 6–29 ezer új munkahely jönne létre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »