Magyarország védelmezőjének napját ünnepeljük

MTI nyomán

 Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.
 
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata közleményében azt írta: az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus “

 
“röviddel halála után föltámasztotta
és magához emelte a mennyei dicsőségbe”

 
édesanyját, Máriát.
 
Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz “a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
 
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a “Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írják.
 
Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.
 
Patrona Hungariae
Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát
 
Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek.
 
Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
 
Krisztus édesanyjának “Nagyboldogasszony” elnevezése magyar sajátosság, nyelvészek és néprajztudósok szerint őseink hitvilágából ered. Ezzel a hagyománnyal találkozhatott  Szent Gellért püspök is, aki először használta a kifejezést fehérvári bemutatkozó beszédében, amelyben Szűz Máriát  
 

“napba öltözött Asszonynak” és
“mennybe felvett Boldogasszonynak” 

 
nevezte.
 
Hazánkat ezt követően több alkalommal is felajánlották Szűz Máriának. Károly Róbert 1317-ben, majd I. Lipót hálából Buda és a Délvidék visszavételéért 1693-ban, illetve Ferenc József az ország ezeréves fennállásának alkalmából 1896-ban.
 
A Szűzanya honvédő küzdelmeinkben is sokszor adott erőt a magyar harcosoknak. A tatárjárás után, a tönkre tett, kifosztott ország újjászületéséért IV. Béla “országunk úrnőjéhez és patrónájához” fohászkodott. A törökellenes háborúk idején a magyar katonák
 
Szűz Máriát ábrázoló lobogóval mentek csatába,
 
amikor pedig 1686-ban Buda visszavételére indultak, IX. Ince pápa így buzdította őket: “A Boldogságos Szűz ad segítséget!”. A jelszó latin kezdőbetűi megegyeztek a felszabadítandó főváros nevével  
 
Beata Virgo Dabit Auxilium.
 
II. Rákóczi Ferenc saját lobogójára nem a közismert és protestáns harcosok számára is elfogadható “Istennel a hazáért és szabadságért” jelszót hímeztette. A mélyen vallásos katolikus fejedelem lobogóján az állt:  
 

“Szűzanyánk által mutatott úton
a hazáért és a szabadságért”

 

 
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »