Magyarország nemzeti vagyonának elherdálása (videókkal)

Volt egy időszak, amikor azt hittük, hogy rendszert váltottunk, pedig csak átpakoltak bennünket a szovjet hatalomtól a nyugati hatalomba. Arra kínosan ügyelt az új gazda, hogy ne az ölébe hullott ország népei járjanak jól…

Tíz cukorgyárból egy maradt meg, a kaposvári. Osztrák tulajdonban. Fotó: wikipedia

A Magyar Népköztársaság 1982-ben rendkívül egyoldalú, csak az IMF-nek kedvező szerződést kötött az IMF-fel. A létrejöttében valószínűleg szerepe lehetett nemcsak Fekete Jánosnak, hanem Medgyessy Péter akkori pénzügyminisztériumi dolgozónak is, aki amint az, miután miniszterelnökké választották, kiderült, D-209-es forgalmi rendszámmal ellátott titkos ügynök volt.

Az egyoldalú szerződést nem mondták fel, nem módosították, vagy nem kötöttek újat, maradt minden a régiben, pedig hát államforma változás történt. Ez alapján a szerződés alapján vettünk fel több milliárd hitelt, amiről többet nem igazán lehet tudni, csak annyit, hogy felvettük…, és annyit, hogy 1990-ig segítettünk akár fegyverszállítmánnyal is néhány olyan országot, amelyet a Szovjetunió kijelölt. Ugyancsak érvényben van az 1962-ben a Szovjetunióval kötött KÖLCSÖNÖS SZOCIÁLIS SZERZŐDÉS, melynek alapján egyre több ukránnak fizetünk ki nyugdíjat (már 1,3 milliárd forint havonta!) úgy, hogy soha nem fizettek ide se járulékot, se adót. Ugyancsak ingyenes a betegellátás és nyugdíjat is fizetünk Romániába is. Mivel a szerződés kölcsönös, annyit talán még meg lehet kérdezni, hogy hány magyar jár át Ukrajnába vagy Romániába nyugdíjért vagy ingyenes betegellátás miatt.

Ki volt Fekete János?

„Édesanyja korai halála után családja Szarvasra költözött. A numerus clausus miatt nem tanulhatott tovább, ehelyett a szarvasi takarékpénztár irattárosa lett. A második világháború alatt munkaszolgálatosként esett hadifogságba, ahonnan 1945-ben szabadult. Budapestre került, ahol 1946-tól 1948-ig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. 1950-ben lett a Pénzügyminisztérium deviza főosztályának, majd a Külügyminisztérium pénzügyi főosztályának osztályvezetője. Hazánk képviseletében részt vett a háborút követő 1950-es párizsi jóvátételi tárgyalásokon. 1953-ban tért vissza az MNB-be, ahol 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig különböző pozíciókat töltött be. 1953-tól 1968-ig a devizagazdálkodási főosztály vezetője volt. Ebben a minőségében javasolta az 1956-os forradalmat követően – szélsőbalos véleményekkel szembeszegülve – hogy a korábbi nyugati hiteleket törleszteni kell. 1968-tól 1980-ig elnökhelyettes, 1980-tól első elnökhelyettes volt az MNB-ben. Ez utóbbi pozíciójában 1982-től 1988-ig a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kormányzójának a tisztét is betöltötte. 1989-1990-ben ő képviselte Kelet-Európát a globális gazdaság problémáinak megoldására javaslatokat tenni hívatott, Helmut Schmidt vezette 15 tagú Világgazdasági Tanácsadó Testületben. Nyugalomba vonulása után számos pénzintézet, társadalmi szervezet vezetőségének volt tagja. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült.” (Forrás: wikipedia)

Fekete János 2009. október 23-án hunyt el Budapesten.

A félresiklatott rendszerváltozás egyik szülőatyjával, Fekete Jánossal készült interjút felfrissítették, és mi is közreadjuk:

Szintén a rendszerváltozás környékén tett sokat egy másik „elkövető”, akit szintén kitüntettek: Sárközy Tamás jogász, egyetemi tanár, kiemelkedő vállalati jogi szakíró. „Mind kutatóként, mind állami funkcióiban kimagasló szerepe volt a rendszerváltásnak a vállalati jog területén való megalapozásában. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettesként, 1989 és 1990 között deregulációs kormánybiztosként sokat tett a sikeres jogalkotásért. Számos gazdasági/vállalati jogi szakkönyv és cikk szerzője.” (wikipedia). Vagyis biztosíthatta a privatizációnak nevezett szabadrablást lehetővé tevő jogi hátteret… Sárközy Tamás a közeljövőben tölti be a 76. életévét. Távoli rokona Sarkozy volt francia elnöknek, aki lehet, hogy ismét francia elnök lesz.

Magyarország elrablása bevégeztetett! Sárközy Tamás elmondja:

Miután a cukorgyáraink, vállalataink odalettek, külföldi multik összeszerelő üzeme lettünk. Főleg a német autógyáraknak dolgoznak a magyar munkavállalók úgy, hogy jelentős adókedvezményeket, pályázati pénzeket, munkahely-teremtési támogatásokat kapnak. A magyar kis- és közepes vállalatok foglalkoztatják a magyar munkavállalók 80 százalékát. Ők minden kifizetett munkabér után ugyanannyi adót és járulékot fizetnek be, ami miatt nem igazán tudnak fizetést emelni. A járulékokat már adóként szedi be a hatalom, és sajnos nem az egészségügyre és nem nyugdíjra költi. Magyarország nem ezt érdemelte, amit kapott. A feje fölött az általa megválasztottaknak oroszlán része van abban, hogy idejutottunk. Gyáva népnek vajon meddig lesz hazája?

Csath Magdolna közgazdásszal egy interjú azzal kapcsolatban, hogy minden rosszabb lett, amióta EU-gyarmat lettünk, ITT

Békéscsaba, 2016. október 9.

Összeállította: F. I.

Emlékeztető: „Adjátok át nekem az irányítást egy nemzet pénze felett, és nem érdekel, ki írja a törvényeiket.” (Mayer Amschel Rothschild, a nemzetközi Rothschild bankárcsalád alapítója) 2000-ben az első Orbán-kormány a miénket odaadta.

 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »