Magyarország nem megszervezni, hanem megállítani akarja a migrációt

Magyarország nem megszervezni, hanem megállítani akarja a migrációt

Az október 2-i népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy, és ezt a választópolgárok pontosan értik – mondta Lázár János a kormányinfón.

Akár az is előfordulhat az Európai Bizottság tervei szerint, hogy a magyar határrendészeket a brüsszeli hivatalnokok irányítják – mondta el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Lázár János elsőként a kormány tagjainak nevében kifejezte együttérzését a Teréz körúti robbantás áldozatainak. A kormány a leghatározottabban elítéli a cselekményt, Orbán Viktor külön is kérte a belügyminisztert, hogy tegyenek meg mindent a tettes kézrekerítéséért.

A miniszter beszámolt a népszavazási kampányban szerzett tapasztalatairól. Lázár János elmondta, a népszavazás nyilvánvalóan nem pártügy, példaként hozott fel több olyan beszélgetést, amelyek során olyanok is fontosnak tartották a mostani részvételt és a „nem” szavazatot, akik egyébként nem számítanak a Fidesz támogatóinak.

A tárcavezető kiemelte: a népszavazás a demokrácia legerősebb intézménye, így a kvótaraferendum azért is lényeges, mert lehetőséget ad a véleménynyilvánításra.

Lázár János közölte: mindenkit arra kérnek, hogy éljen a népszavazás lehetőségével, mert az emberek a saját életükről döntenek, ezt kell mérlegelniük. A kormány véleménye szerint a brüsszeli terv az automatikus szétosztásra ellentétes minden magyar érdekével, ezért azt kérik a választópolgároktól, szavazzanak nemmel – fogalmazott a miniszter.

Brüsszelben kivennék a magyar állam kezéből a határrendészet irányítását

A héten Brüsszel is kiteregette lapjait, továbbra is a kényszerkvóta mellett van, sőt, gyorsítaná, kiterjesztené azt. A közép-európai országok álláspontja szerint nincs szükség migrációra, és elképzelhetetlen a betelepítés – közölte. Lázár János elmondta: a választópolgárok nem Európa-ellenesek, hanem Brüsszellel van bajuk, nehezen viselik, hogy az Európai Bizottság el akarja venni Magyarország jogát, hogy meghatározza, ki éljen az országban. Ez szuverenitási kérdés, és erről a jogról Magyarország nem mondhat le – jelentette ki.

Az első döntés a bevándorlók szétosztása kapcsán 120 ezer és további 40 ezer bevándorlóról szól, de két és fél millió ember van jelenleg Európában, aki magát menekültnek tartja. Az európai jogrendszer nem tesz különbséget az illegális menekült és a gazdasági bevándorló között, ami további veszélyforrást jelent a számunkra.

Az Európai Bizottság célja, hogy az illegális migrációból legális migrációt csináljon, a magyar kormány célja ezzel szöges ellentétben van: nem megszervezni, hanem megállítani akarja a migrációt. Akár az is előfordulhat az EB tervei szerint, hogy a magyar határrendészeket a brüsszeli hivatalnokok irányítják.

A miniszter valós veszélynek nevezte, hogy Németország adott esetben megszervezi a migrációt, meghívja a bevándorlókat, kiválogatja azokat, akiket képzettségük folytán hasznosítani tud, a többieket pedig szétosztja az EU maradék tagállamai között. 148 ezer olyan migráns van, aki tavaly Magyarországon regisztrált, így fennáll a veszély, hogy őket Magyarországra toloncolják vissza.

A román határon esetlegesen építendő kerítésről

Az építési tervek készen vannak, a magyar hatóságok szeretnék elkerülni a kerítés megépítését, éppen ezért folyamatos az együttműködés a román hatóságokkal. a magyar kormány akkor fogja felhúzni ezt a kerítést, ha azt a migráció miatt elkerülhetetlennek ítélik.

Kormányzati akcióterv készül a versenyképesség növelése érdekében

Akciótervet dolgoz ki a kormány a következő hetekben, hónapokban a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A Világgazdasági Fórum friss felmérése szerint Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága, az Európai Unión belül pedig a 25. Lázár János szerint át kell tekinteni és fel kell tárni, mi a versenyképesség romlásának oka. V4-es összehasonlításban Magyarország Szlovákiával van hasonló helyzetben, a csehek és különösen a lengyelek jobbak a versenyképességet illetően – fejtette ki, úgy fogalmazva, hogy “van bőven tanulnivalónk a lengyelektől”. A miniszter biztosra vette, hogy az adóeljárások átalakítása, az állami bürokrácia csökkentése szükséges a versenyképesség növeléséhez.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »