Magyarország, mint egy nagy ültetvény

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával az Európai Bizottság minapi szavazásáról beszélgettünk. Brüsszelben a valószínűsíthetően rákkeltő glifozát-tartalmú gyomirtó engedélyének további 15 évvel történő meghosszabbításáról a döntés ugyan elmaradt, azonban a magyar álláspont egybeesik az agrokémiai lobbi pénzügyi szándékaival.

Zöld Válasz: Magyarország támogatta az Európai Bizottság javaslatát a glifozát engedélyének meghosszabbításáról. Milyen lesz a jövő agráriuma?

Kepli Lajos: A XXI. század mezőgazdasága, illetve élelmiszer-termelése már most is számos dilemmát felvet, ugyanakkor a Föld lakosságának exponenciális növekedése továbbra is arra sarkall minket, hogy választ találjunk a legégetőbb kérdésre, miképp tudjuk élelemmel ellátni az embereket. Sokan a GM-növényekben látják a megoldást, azonban hazánk még rendelkezik azzal az adottsággal, hogy képesek legyünk elérni az élelmiszer-önrendelkezés optimális állapotát; amit a Jobbik már kezdetektől szorgalmaz.

Sajnos, a 80-as években hazánkban bevett szokássá vált a műtrágyázás, illetve vegyszeres-gyomirtás, sok helyen elszennyezve a termőföldet és a vízbázist. Ezért muszáj egy olyan alternatív irányba elmozdulnunk, amely sokkal kevesebb vegyszer felhasználásával járna, és nemcsak környezetbarát, de az emberek egészségére sem lenne veszélyes.

Zöld Válasz: Akkor miért nem utasította el első kézből a glifozát használatát Brüsszel?

Kepli Lajos: Az Európai Bizottság halogató döntése mögött egyértelműen kivehető az agrokémiai lobbi ereje. Ennek a gazdasági körnek az a célja, hogy minél több növényvédő-szert alkalmazzunk a mezőgazdasági termelés során. Ez ugyanúgy működik, mint a biotechnológia-szektor másik zászlóshajója, a gyógyszerlobbi esetén. Így történhet meg, hogy az egészségügy semmi másról nem szól, mint a gyógyszerekről.

A növényvédő-szerek támogatói ugyanúgy rátelepednek a politikára, mint a gyógyszerforgalmazók képviselői, amelynek eredményeként a magyar kormány is gátolja a vegyszermentes gazdálkodás elterjedését. Jellemző, Magyarországon tavaly 7000 hektárral csökkent az ökogazdaságok területe.

Zöld Válasz: Ha már szóba jött hazánk, a jelenleg is zajló birtokkoncentráció mögött is ez a lobbierő húzódhat meg?

Kepli Lajos: A nagy monokultúrás birtokrendszerek nem a természeti erőkre hagyatkoznak, iparszerű termelést folytatnak. Nekünk viszont nem szabad engednünk, hogy politikai támogatással egy egészségre veszélyes agráriumot hozzanak létre az új földesurak.

A Fidesz mára teljesen letért az Ángyán József által kijelölt kis- és családi gazdálkodókat támogató pályáról, és a jelenlegi agrárpolitika egyértelműen az oligarchákat segíti. Magyarországot egy nagy ültetvényként kívánják működtetni.

 

Sarkadi-Illyés Csaba

Rovatok: Zöld VálaszFöldünkFenntartható fejlődésVeszélyeztetveGlobalizmusMultik


Forrás:zoldvalasz.hu
Tovább a cikkre »