Magyarok figyelhetik az űridőjárást

Magyarok figyelhetik az űridőjárást

Magyarország várhatóan 2018 végén bocsátja fel második műholdját, amelynek segítségével a jövőben minden eddiginél pontosabb űridőjárás-előrejelző rendszer kiépítése előtt nyílhat meg az út. A projekt a Magyar Űrkutatási Iroda, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja (MTA EK) és a C3S Kft. együttműködésében valósul meg.

Egy űridőjárási rendszer létrehozása azért fontos, mert számos olyan technológiától függünk hétköznapi életünk során, amely érzékenyen reagálhat a kozmikus jelenségekre – mondta lapunknak Zábori Balázs, az MTA EK projektvezetője. – Emellett figyelembe kell vennünk, hogy mi is jelen vagyunk a világűrben, az emberi biológia pedig rendkívül kiszolgáltatott a sugárzásnak – tette hozzá.

A műholdplatform Fotó: Radcube.hu

Fontos szempont a világűrbe telepített emberi technológia épsége is: a műholdak még a földi eszközöknél is jobban ki vannak téve a világűr viszontagságainak. Jelenleg nem tudjuk a szatellitek sugárkárosodását megfelelően mérni, ezért az iparág inkább túlbiztosít, ami nagyon megnöveli a költségeket. Azonban ha pontos képet kapnánk arról, hogy az adott pályán az üzemeltetés várható ideje alatt mire lehet számítani, talán az összeg tizedéből is megvalósulhatna a küldetés, így pedig a kereskedelmi műholdak által nyújtott szolgáltatások is olcsóbbá válhatnának.

Bár jelenleg is működnek a Nap állapotát, valamint a sugárzási övezetek és a mágneses tér bizonyos aspektusait vizsgáló műszerek, olyan rendszer nem létezik, amely lehetővé teszi egy közel valós időben működő előre jelző hálózat üzemeltetését. Ilyenre pedig az Európai Űrügynökségnek lenne igénye, de akár az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA vagy egyéb szervezetek is érdeklődhetnek az információk iránt – mutatott rá a szakember. Éppen ezért kifejezett cél, hogy az adatbázist Magyarországon tartsák, a hozzáférést pedig értékesítsék.

A projektben az MTA EK űrdozimetriai kutatócsoport feladata a kozmikus sugárzást és a mágneses teret mérő műszer megalkotása. A C3S Kft. mérnökei – akik az első magyar műhold, a Masat–1 létrehozásában is részt vettek – pedig ehhez egy olyan műholdplatformot készítenek, amely képes a műszer igényeit kiszolgálni. A cél, hogy a műszer beleférjen egy tíz centiméteres élhosszúságú kockába, a tömege egy kilogramm alatt maradjon, és keveset fogyasszon.

A Radmag műszer Fotó: Radcube.hu

A mérőműszer a Radmag, a műhold és a 2018 végén várható demonstrációs repülés pedig a Radcube nevet kapta. Ha ez működőképesnek bizonyul, a többi szatellit feljuttatásával létrejön a Cross névre keresztelt hálózat: a jövőben ez építené fel az adatbázist, valamint biztosítaná az előrejelzést. Ha a rendszer megvalósul, a műholdak folyamatosan sugárzási és a mágneses térre vonatkozó adatokat küldenek majd a Földre. Ez a valós idejű megfigyelés miatt is fontos, de ráadásul így elég adat gyűlhet össze ahhoz, hogy egy előrejelzésre is képes modell is megalkotható legyen. Mindehhez egy minimum tíz-húsz mikroszatellitből álló flotta kell, de a bevetett eszközök számának voltaképpen csak a költségek szabnak határt. Egy nagyobb műhold árából egyébként húsz-harminc aprócska is kihozható, tehát a költséghatékonyság kifejezett előnye a tervezett felépítésnek.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »