Magyar találmány az intelligens bevonat: lótuszlevél ihlette a víztaszító felületet

Magyar találmány az intelligens bevonat: lótuszlevél ihlette a víztaszító felületet

Magyar találmány az intelligens bevonat – nemcsak vízlepergető, hanem öntisztuló is a szegedi tudóscsapat által fejlesztett felület.

Szuper hidrofóbnak nevezik azokat a felületeket, amik szinte taszítják a vizet, és a vízcseppek úgy gurulnak le róluk, mintha tiltott területre tévedtek volna.

A Szegedi Egyetem kutatócsoportja éppen egy ilyen felületen dolgozik – számol be róla az M1 Minden Tudás műsora.

A Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken Janovák László és munkatársai éppen finomhangolják az intelligens bevonatot, amely amellett, hogy vízlepergető, fotokatalitikus is.

Ez azt jelenti, hogy fény hatására a felületre rögzített fotokatalizátor részecskék segítségével a szerves szennyező anyagok egyszerűen eltűnnek a kezelt anyagról.

„Egyesítettük a két nagy csoportnak az előnyös tulajdonságait, a fotoreaktív és a víztaszító lótuszszerű felületeknek az előnyös tulajdonságait egy bevonaton belül” – mondta el Janovák László.

Megfelelő hullámhosszúságú fény hatására a felületre kerülő szerves szennyező molekulák illetve akár baktériumok, vírusok is elpusztulnak.

A vízlepergető felületre a szegedi füvészkertben is találhatunk élő példát: a most éppen téli pihenőt tartó növényt, a lótuszt.

Csak az 1970-es évek közepétől köztudott a lótuszlevélnek az a tulajdonsága, hogy a vízcseppeket taszítja, és azok legördülnek a felületéről.

Ez a levél finom szerkezetében keresendő.

A lótuszlevél finom szerkezetéről mára komoly szakirodalom áll a vízlepergető anyagokkal foglalkozók rendelkezésére.

„Célunk, hogy a felületen valamennyire rendezett formában 5-10 mikrométer magas kiemelkedéseket alakítsunk ki egymástól nagyjából ugyanilyen távolságra” – tért ki rá Janovák László.

A szegedi csapat által kifejlesztett felület nemcsak lepergeti a vizet, vagyis nemcsak szuperhidrofób, hanem tisztítja is önmagát, azaz fotokatalitikusan aktív.

A vízlepergető és egyben öntisztuló vegyületnél kihívást jelentett az is, hogy megtapadjon a kívánt felületen.

Ki kellett választani a megfelelő rögzítő anyagot, amely kis energiával rendelkezik, megfelelően tartós réteget ad, és meg kellett találni azt az optimális érdességet, amely pontosan a lótuszlevél felületi mintázatát adja.

A különleges bevonatot számtalan területen lehet majd hasznosítani.

Meg lehetne akadályozni vele a repülőgépszárnyak jegesedését, és a vizet távol tartva magát a korróziót is sok fémfelület esetében.

A néhány mikronos bevonat végső receptúráján még dolgoznak, de ahogy Janovák László mondja, rövid időn belül az anyag az ipar számára is elérhetővé válhat.

(Híradó – Minden tudás)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »