Magyar püspök járt Szíriában

Magyar püspök járt Szíriában

Kiss-Rigó László szegedi püspök Szíriába utazott, hogy személyesen vigyel el a  magyar hívek adományait a rászoruló szír  keresztényeknek.

Az elmúlt napokban Szíriába utazott a főpásztor, hogy személyesen vigye el a Szeged-csanádi egyházmegye 11 millió forintos felajánlását az ottani keresztény közösségnek.

A humanitárius segítségen túl nagy szükségük van arra, hogy érezzék: nem felejtették el őket, keresztény testvéreik mellettük állnak – mondta el rádiónknak adott interjújában.

Háromnapos látogatása során Kiss-Rigó László püspök találkozott helyi vallási vezetőkkel, maronita keresztényekkel, az apostoli nunciussal, muzulmánokkal, ENSZ-képviselőkkel egyaránt.

 A helyzet súlyos, de nagy méltósággal viselik a megpróbáltatásokat, és azt kérik: segítsük őket a helyben maradásban.

Többségük ugyanis nem szeretné kivándorolni a gazdagabb nyugati országokban élő rokonaikhoz, és még ha arra is kényszerül, hogy elhagyja szülőföldjét, mielőbb szeretne visszatérni Szíriába.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök május 13-án, pénteken tért haza Szíriából, ahol az országot sújtó konfliktusról és a humanitárius helyzetről folytatott megbeszéléseket.

A szíriai keresztények legfőbb kérése, hogy tudjon róluk a világ. Azt szeretnék, ha minél többen tudnák, hogy bár számuk folyamatosan csökken, kétezer év óta él Szíriában egy keresztény közösség, amely őrzi hitét és hagyományait és szeretne ott is maradni – mondta el Kiss-Rigó László a Szíriában tett látogatás után május 14-én, szombaton az MTI-nek.

Kiss-Rigó László Szíriában az országot sújtó konfliktusról és a humanitárius helyzetről folytatott megbeszéléseket Ahmed Bahreddín al-Haszún szíriai főmuftival, a szunnita közösség vallási vezetőjével; Afram al-Malúlival, a szíriai ortodox keresztény egyház vikáriusával; Samuel Rizkkel, az ENSZ fejlesztési programjának szíriai igazgatójával és Mario Zenari vatikáni nunciussal. A püspök felkereste Kharab Maqiyya település maronita közösségét, hogy átadja nekik a Szeged-Csanádi Egyházmegye híveinek adományát.

.

Kiss-Rigó László felidézte: a Szíriában ásatásokat végző magyar régészcsapat munkáját irányító Major Balázs hívta fel figyelmét a szíriai tengervidék egyik legnagyobb keresztény közösségére, amely kiterjedt humanitárius munkát végez nemcsak a keresztények, hanem minden rászoruló körében. Az ő munkájukat akarta segíteni, amikor gyűjtést hirdetett egyházmegyéjében, az azonban – mint mondta – számára is megdöbbentő volt, hogy egyetlen levelére két hét alatt 11 millió forintot adtak össze az egyházmegye hívei.

Hozzátette: amikor át akarta utalni a pénzt, arra kérték, személyesen vigye el, mert miközben „minden fillérért hálásak, a személyes jelenlét mint a szolidaritás jele szinte még fontosabb a közösség számára”.

Kiss-Rigó László kitért arra: az ázsiai országban több millió belső menekült él, akik nem akarják elhagyni szülőföldjüket, a keresztényeket pedig vezetőik is arra biztatják, hogy maradjanak. Legtöbbjük ezt is teszi, de az ő helyzetük sokkal súlyosabb, mint az országot elhagyóké. A nemzetközi segélyszervezetek ugyanis Líbiában, Jordániában jelen vannak, de a sokmilliós belső menekülttel, árvákkal, özvegyekkel, öregekkel, akiknek kihalt a családja, akiknek a házát, települését szétlőtték és nincs hova visszamenniük, szinte senki nem foglalkozik.

Az országnak azokon a részein, ahol nem dúlnak harcok, próbálják a háborús területről menekülőket befogadni, sok esetben családok osztják meg velük otthonukat, de ezeken a területeken is rengeteg nehézséggel küzdenek: az állandó pénzromlással, ami miatt minden egyre drágább, az áram és egyéb szolgáltatások rendszeres kimaradásával és munkanélküliséggel – sorolta a püspök.

Kiss-Rigó László hangsúlyozta, hogy súlyos gond a kórházak és az orvosok hiánya, hiszen nem tudják megfelelően ellátni a sebesülteket. Hozzátette: a Szeged-Csanádi Egyházmegye évek óta ad ösztöndíjat a világ nehéz helyzetben lévő országaiból érkező, a Szegedi Tudományegyetemen tanuló diákoknak. „Ezt továbbra is megtesszük – mondta –, és megfontoljuk, hogy a lehetőségeinkhez mérten emeljük” az ösztöndíjas helyek számát, hogy a Magyarországon orvosi egyetemet végző diákok hazatérve segíthessenek a lakosságnak.

Kitért arra is, hogy a meglátogatott maronita közösség hat éve kezdte el építeni templomát, az épület szerkezetkész, a jelen helyzetben azonban nem tudják folytatni az építkezést, így az is felmerült benne, hogy ehhez próbáljon támogatást adni az egyházmegye.

„Nagyon nehéz megtalálni a prioritásokat – fogalmazott –, mert fontos a templomépítés és fontos a sebesültek ellátása is, de legalább ilyen fontos a leendő elit képzése, akik egyszer majd felépítik ezt a romba döntött országot.”

Orientalista.hu – Zenobia (MTI nyomán)


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »