Magyar-magyar párbeszéd csak a kormánynak kedves délvidéki szervezetekkel lehetséges?

Magyar-magyar párbeszéd csak a kormánynak kedves délvidéki szervezetekkel lehetséges?

Kamuérvekkel rekeszti ki a kormány a Magyar Állandó Értekezletről a számukra nem kedves, amúgy tejesen legitim módon működő délvidéki magyar szervezeteket. A magyar-magyar párbeszédben úgy tűnik mégsem vehet részt minden érintett magyar, legalábbis ez derül ki Szávay István Facebook-bejegyzésből, melyet változatlan formában közlünk:

“A mai napon tartotta 15 ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek tagjai a „parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti ártok, a Magyar kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői.” Papíron legalábbis. Az ülést követő sajtótájékoztatón a Jobbik álláspontját ismertetve három dologra hívtam fel a figyelmet.

Egyrészt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány mondvacsinált és hazug indokokkal a Fidesz számára valamiért nem kedves, de egyébként magyar etnikai alapon álló, a fenti követelményeknek megfelelő, legitim külhoni szervezeteket rekeszt ki a magyar-magyar párbeszédből. Külön kiemeltem Délvidékről a Magyar Mozgalmat és a vele szövetséges Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét, amelyek a legutóbbi választás során a délvidéki több mint egynegyedének szavazatát elnyerve számos önkormányzatba kerültek be, illetve képviselettel rendelkeznek a vajdasági parlamentben is, mégsem kaptak meghívót a legmagasabb szintű nemzeti egyeztető fórumra. A kamuérvek szerint azért, mert a választásokon egy nem magyar párttal összefogva indultak (ilyet egyébként más is csinált már a ma jelenlévők közül, de ez sosem volt probléma), illetve mert „egyébként sem elsősorban magyar érdekeket képviselnek.” Hogy akkor pontosan milyet, az persze nem derült ki. Ha igaz lenne az, amit a Fidesz oly sokszor elmondott már, hogy nekik minden magyar számít, akkor ez a felháborító diszkrimináció nem történt volna meg.

A Jobbik nevében ezzel együtt is aláírtam az ülés zárónyilatkozatát, mert abban számos, általunk is támogatott kérdés szerepelt, köztük olyanok is, amelyek a Jobbik régi követelései közé tartoznak. Magam négy évvel ezelőtt vetettem fel először és mondtam el azóta számos fórumon számtalan alkalommal, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a CBA, a MOL és az OTP külhoni magyarokat semmibe vevő, a kivívott nyelvű jogokat sem tisztelő működését. Ezek a cégek bár jelen vannak az elszakított területeinken, jellemzően nem, vagy alig alkalmaznak magyarul tudó munkatársakat, fiókjaikban, üzleteikben pedig nem használnak magyar feliratokat. Még magyar többségű városokban sem. Üdvözöltem ezért, hogy a zárónyilatkozat kitért ezen helyzet rendezésének fontosságára.

Végül pedig ismét felhívtam a kormány figyelmét, hogy a magyar diplomácia és kultúrpolitika készüljön fel arra a propaganda-hadjáratra, ami Románia részéről 1918. december elseje 100. évfordulójához közeledve várható lesz. Ez a legnagyobb román nemzeti ünnep, Erdély elszakításának napja. Fontos lenne tehát, hogy hívjuk fel a világ közvéleményének figyelmét az erdélyi magyarság valós helyzetére, a Gyulafehérváron 98 évvel ezelőtt megfogalmazott nemzetiségi jogok, az együtt lakó népek számára járó „teljes nemzeti szabadság” ígéretének betartatlanságára.”


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »