Magyar–magyar egyeztetés várható a pálinkáról

Magyar–magyar egyeztetés várható a pálinkáról

A pálinka mint termék földrajzi oltalma kapcsán a nyár folyamán egyeztetések várhatóak – közölte pénteken a Krónika megkeresésére a magyar földművelésügyi minisztérium sajtóosztálya, az illetékesek pedig éppen erre hivatkozva azt kérték lapunktól, hogy az egy nappal korábban feltett kérdésekre térjünk vissza a nyár végén.

oroszhegy_palinka_b

Amint arról pénteki lapszámunkban írtunk, az erdélyi magyar pálinkafőzők szívfájdalma immár több éve, hogy anyanyelvükön nem írhatják rá a címkére azt, hogy pálinka, mindössze annak román megfelelője, a pălincă szó kerülhet a feliratba az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt.

A helyzetet pedig tavaly októberben fokozta, hogy az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is. Mint mondta, „nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az Uniónál”. Újságírói felvetésre, hogy a Székelyföld például elképzelhetetlen pálinka nélkül, azt válaszolta, „a pálinka nem Trianon-termék, hanem uniós eredetvédettséget élvező, Magyarországon,magyar gyümölcsökből készülő áru”.

Dezső Tibor, az erdélyi lovagrend szakmai vezetője csütörtökön a Krónikának elmondta, az erdélyi pálinkafőzők számtalan petíciót küldtek a magyar földművelésügyi minisztériumnak, Magyarország bukaresti nagykövetsé­gének, kérve, hogy használhassák a pálinka megnevezést. „Mindenki megértette a problémánkat, de még a tárgyalásig sem jutottunk el” – osztotta meg tapasztalatait keserűen Dezső Tibor. Hozzátette: abban bízik, hogy a hamarosan esedékes Tusványoson terítékre kerül ez a téma is, és körvonalazódhat valamilyen kielégítő megoldás. Azt azonban, hogy erre sor kerül-e, egyelőre nem tudni, ugyanis csütörtökig még arra a javaslatukra sem kaptak választ, hogy szervezzenek erről egy kerekasztal-beszélgetést a nyári szabadegyetem keretében.

Mint ismeretes, a hivatalos megfogalmazás szerint a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő-törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A barackból készített párlat esetében lehetőség van Ausztria négy tartományában is a pálinka elnevezés használatára.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »