Magyar kutatók üthetik ki KO-val a depressziót

Kilencvenöt pályázatból idén tizenegyet díjaztak a külföldön kutató fiatal magyar kiválóságok hazahívására, valamint a magyarországi kutatóhelyeken munkát végző tehetségek itthon tartására alapított Lendület program keretein belül. Közülük három kutatót kérdeztünk.

Hogyan alakul ki a rák a szervezetben? Milyen szerepet játszanak a gyulladásos folyamatok a depresszió kialakulásában? Hogyan működik a beszédképzés új aspektusból? – többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának idei 11 nyertese. A fiatal kutatókat támogató kiválósági program keretén belül évente 400 millió forintot fordítanak öt éven keresztül a tudományos teamekre. 2009 óta egyébként összesen 121 Lendület-kutatócsoportot alakult.

Gyulladás is vezethet depresszióhoz

Az idegrendszeri betegségek egyre növekvő terhet jelentenek a társadalom és az egészségügyi ellátórendszerek számára. Európában a depresszió és a pszichiátriai megbetegedések mintegy 100 millió, a neurodegeneratív betegségek több millió embert érintenek, és 10 millió felett van a stroke-on átesettek száma. Annak ellenére, hogy az idegrendszeri betegségek éves költsége a 800 milliárd eurót is meghaladja Európában, nagyon kevés hatékony terápia áll rendelkezésre. Nem kisebb célt tűzött ki maga elé Dénes Ádám és kutatócsoportja, minthogy a közelmúltban feltárt gyulladásos folyamatok kiemelt szerepét vizsgálja az idegrendszeri betegségek – többek között stroke, Alzheimer- és Parkinson-kór, depresszió, szorongás – kialakulásában. Mint a kutató lapunknak elmondta, kimutatható, hogy az említett betegségek hátterében nagyon sok gyulladásos folyamat áll, és kezd az is kirajzolódni, hogy ezek nemcsak jelen vannak, hanem funkcionális szerepük is van a kórképek előidézésében és az ezekkel társuló agyi károsodás kialakulásában. A közelmúltban kutatók igazolták továbbá, hogy a fő agyi gyulladásos sejttípus, a mikroglia fontos szerepet játszik mind az egészséges, mind a sérült idegsejtek aktivitásának szabályozásában. A vezető kutató említést tett arról is, hogy a gyulladásos folyamatok stroke során betöltött szerepét korábban egy Európai Unió által finanszírozott projekt égisze alatt vizsgálták, a Manchesteri Egyetemen végzett kutatások eredményei azóta klinikai vizsgálatok tárgyát képezik.

Föld alá ásott puzzledarabok

Az idegrendszer komplexitása azonban nagyon megnehezíti a működését irányító, alapvető folyamatok megértését. Bár az elmúlt időszakban a tudomány sokat fejlődött, a föld alá elásott több ezer doboznyi nagyon apró puzzle-t még csak most kezdik előkapargatni, és még mindig nem sikerült összerakniuk a képet, ezért az idegrendszeri gyulladásos folyamatok pontos mechanizmusai sem ismertek – emelte ki Dénes Ádám. A pályázat célja annak megértése, hogyan szabályozza a mikroglia az idegi aktivitást és ezt hogyan befolyásolják az agyi gyulladásos folyamatok. Ennek megértésétől új terápiás lehetőségeket várnak. A kutató szerint a Lendület program által ötéves periódusra biztosított pénz nemzetközi összehasonlításban is versenyképes forrásnak és kiszámítható perspektívának minősül. Mint mondta, ma már nem a magányos zsenik világát éljük a kutatásban, hanem az országok között átívelő, nagyon átgondolt csapatmunkáét, ezeket a komplex problémákat ugyanis csak így lehet kezelni.

Szólt arról is, hogy a következő évtizedekben óriási forrásokat lehetne megtartani, ha az idegrendszeri betegségek kezelésére fordított és a betegek munkából való kiesése miatt elvesztett összegek legalább öt százalékát visszakaphatná az a tudományterület, ami ennek megoldásán fáradozik. Már ma is óriási probléma az idegrendszeri betegségek kezelése, és félő, hogy a jövőben tarthatatlan lesz ez az állapot, hiszen az öregedő társadalmakban egyre több embert érintenek majd az idős korral összefüggő megbetegedések. Ezért 15-20 éven belül várhatóan a mostani összegek akár kétszeresét is a probléma tüneti kezelésére kell majd fordítani, ha nem jön áttörés. Nagy kihívás előtt állnak az egészségügyi ellátórendszerek: meg kell próbálniuk minél több forrást bevonni a kutatásokba, ami a megelőzés mellett betegek számára jobb perspektívát és életminőségük javulását is eredményezheti.

Ad hoc módon osztják a pénzeket

A Lendület pályázat nélkül nem valószínű, hogy hosszú távon haza tudott volna térni kutatni az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán doktoriját fizikusként megszerző, majd ezt követően Franciaországban evolúciós biológia kutatásokat folytató Szöllősi Gergely János. Nyertes projektjének témája, hogy mit mond az evolúció a rák kialakulásáról. Mint mondja, ma már több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert, a bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása. Erre vállalkozott ő is. Mint lapunknak kifejtette, bár remek kezdeményezések vannak hazánkban, nyilván még mindig sokkal jobb lehetőségek vannak a külföldi egyetemeken. Ennek okát azonban nem csupán a pénzhiányban, hanem a tudományra fordított pénz egy részének kiszámíthatatlanságában és bizonytalanságában is látja, szerinte egy csomó pénzt ad hoc módon osztanak ki kutatásokra, ráadásul borzasztó adminisztrációs terheket tesznek a kutatókra. Szerencsére az Magyar Tudományos Akadémia és az NKFI által kiosztott nemzetközileg is elismert pályázati lehetőségek ez alól kivételt jelentenek, ez azonban a források csak egy részét fedi.

Probléma, hogy kevés nő kap lehetőséget

A folyamatos beszéd természetes jelenségével, a koartikulációval, azaz a beszédszervek mozdulatainak az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódó időbeli átfedésével fog ötéves kutatása során foglalkozni Markó Alexandra, az idei Lendület program egyetlen női díjazottja kutatótársaival: Deme Andreával, Gráczi Tekla Etelkával, Csapó Tamás Gáborral karöltve. Mint mondja, kutatásuk egyedülálló, a magyar beszédre vonatkozóan ugyanis olyan nagy mennyiségű dinamikus artikulációs adatot tudnak végre szolgáltatni, amire eszközhiány miatt eddig nem volt lehetőség. Kérdésünkre, hogy miben új a kutatásuk, hiszen már most is ismert, hogy milyen hangot melyik beszédszervünkkel képzünk, elmondta, hogy a beszédhangok összekapcsolását artikulációs műszerekkel eddig még nem vizsgálták Magyarországon. Vagyis azt, hogy milyen képzőszervi mozdulatok kellenek ahhoz, hogy egyik hang kiejtéséből a másikig eljussunk, és hogy hogyan tükröződik az egyik hang megformálásában a megelőzőké és a következőké. Arra a kérdésünkre, büszke-e, hogy idén egyetlen női kutatóként kapott esélyt, elmondta, nagy problémának látja, hogy kevés női kutató kap ilyen lehetőséget. Szólt arról is, hogy a két gyereke után korkedvezménnyel tudta megpályázni a Lendület programot, 38 év alatti kutatók vehetnek részt benne ugyanis. A kutatások finanszírozási nehézségeiről szólva elmondta, hogy sajnos az egyetemek nem eléggé felszereltek, ráadásul a fővárosi intézmények kezdenek a vidékiekkel – amelyek a konvergenciarégiókhoz tartoznak, így egy csomó pályázat nyitva áll előttük – szemben óriási hátrányra szert tenni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »