Magyar kutatók megfigyelték, hogyan alszanak a fák

Magyar kutatók megfigyelték, hogyan alszanak a fák

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A csoport biológusa Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatója.

Egy finn, osztrák és magyar kutatókból álló csoport új módszert dolgozott ki a fák alvómozgásának mérésére – olvasható az MTA honlapján. A vizsgált fákról lézerszkenneléssel nagy pontosságú és részletességű modellt készítettek, és ezt az éjszaka folyamán óránként ismételték. Beigazolódott, hogy a fák ágai és levelei éjszaka akár tíz centiméterrel is lejjebb ereszkednek.

„Kismértékű, de szisztematikus változást mértünk” – idézték a cikkben Eetu Puttonent, a kutatás vezetőjét, a Finn Geodéziai Kutatóintézet munkatársát, aki hozzátette: ötméteres nyírfákon fokozatosan nyolc-tíz centimétert mozdultak lefelé az ágak és levelek éjszaka. Napkelte előtt érték el a legalacsonyabb pozíciójukat, majd hajnalban néhány óra alatt visszatértek korábbi helyzetükbe. Egyelőre nem tudjuk, hogy a nap „ébresztette-e fel” a fákat vagy a saját belső ritmusuk a naptól függetlenül – hangsúlyozta.

Az esetleges külső hatások kizárása érdekében ugyanazt a mérést két, egymástól több mint ezer kilométeres távolságban lévő fán is elvégezték, Ausztriában és Finnországban az őszi napéjegyenlőség idején. A körülmények kedvezőek voltak, mivel sem a szél, sem pedig harmat nem zavarta a munkát.

Váratlan eredmény

A kronobiológia, vagyis az élőlények időbeli szabályszerűségeinek kutatása elsősorban a sejtek és molekulák szintjén vizsgálódik. Korábbi, tőlünk független kutatások főként a növények napi ritmusának sejtszintű genetikai hátterét tárták fel. Ugyanakkor az egész növény szintjén bekövetkező térbeli változások vizsgálatában áttörést hozhat az általunk kidolgozott módszer – nyilatkozta a csoport biológusa, Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatója.

Hozzátette: korábban is ismerték egyes fák, például az akác leveleinek alvómozgását, de nem feltételezték, hogy ez más fajokra is kiterjed, az pedig, hogy az ágak is mozognak, különösen váratlan, bármennyire ésszerűnek tűnik is utólag. Szavai szerint ezt korábban azért nem mutatták ki, mert a növény alakjának változását laboratóriumban tartott kisebb növényeken nehezebb mérni, hiszen a várható elmozdulások is kisebbek, ráadásul a fényképezéshez használt fény megzavarhatja a növényi alvómozgásokat.

„Az általunk használt lézerszkenner infravörös tartományban dolgozik, és mindig csak egy néhány milliméteres pontot a másodperc törtrészéig megvilágítva tapogatta le a fák alakját. Néhány perc alatt nyolcmillió pontban mértük fel milliméteres pontossággal a fákat, így sikeresen igazoltuk az éjszaka során történő alakváltozásokat” – hangsúlyozta a szakember.

Újabb fák felmérését tervezik

A növényi mozgások szoros összefüggésben vannak a sejtek víztartalmával és ezen keresztül az egész fa vízháztartásával. A kutatás következő lépésében újabb fák felmérését tervezik, szorosan nyomon követve egyúttal a víz mozgását is a törzsben és az ágakban. Ilyen vizsgálatokkal fény derülhet majd arra is, mikor és mennyi vizet vesznek fel a fák a talajból és párologtatják el a leveleiken, illetve hogyan hatnak a környezetük hőmérsékletére és páratartalmára nappal és éjszaka – olvasható a cikkben.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »