Ma kezdődik a Mesterségek Ünnepe

Ma kezdődik a Mesterségek Ünnepe

Bár a hivatalos jubileumi megnyitóünnepséget csak este hatkor tartják, a budai Vár már reggel benépesül, és a vásár is megkezdődik. Idén is érdemes kilátogatni a Mesterségek Ünnepére, ahol közel száz helyszínen játék, két színpadon pedig hatvan óra zene és tánc várja több száz fellépő művész előadásában az érdeklődőket. Tizenegy vendég ország képviselteti magát a nagyszabású rendezvényen, mellettük nyolcszáz hazai kézművesmester portékáiból válogathatnak a vásárlók.

A hazai népi iparművészet legfontosabb seregszemléje az idén a játék köré épül: részben a népi játékok, részben a játékhoz kapcsolódó tárgyak révén. A korábbi években egyre növekvő igényt támasztottak a kilátogató kisgyermekes családok, így a játékok régóta elmaradhatatlan részét képezik a Mesterségek Ünnepének, idén azonban közel száz helyszínen találkozhatunk velük 52 különböző népművészeti egyesület szervezésében, ezáltal a vásár egy óriás játszótérré változik. Persze ezek a játékok nem csak a gyermekeknek szólnak, s a népművészeti alkotássá váló játékeszközök sem csupán szemet gyönyörködtető használati tárgyak: alkalmasak arra, hogy egy közösség életmódjára, szórakozási szokásaira ráláthassunk, csakúgy, ahogyan maga a játszás is a közösségi szórakoztatás hiteles eleme – vallják a szervezők.

Több helyszínen is interaktív módon ki lehet próbálni a népi mesterségeket, a gyermekek és az idősebbek is megismerhetik az ősi magyar formavilágot, kreatív ügyességi játékokban állhatják ki Meseország hétpróbáját, lesz csipkeverés, mézeskalács-díszítés, rongybabakészítés, továbbá babajátszó, felnőttmegőrző, asszonyműhely és mosoda, de ki lehet próbálni a csipkékkel társasozást és memóriajátékot is.

Indiából, Törökországból, Spanyolországból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból, Kirgizisztánból, Kazahsztánból és Moldovából érkeznek a külföldi vendégek; utóbbi országot a gagauzok képviselik. Az idei rendezvény díszvendégei Üzbegisztán, Kína és Jakutföld mestereinek delegációi. Üzbegisztánból sárgaréz-dombornyomók, aranyhímzők, szőnyegszövők, buharai ékszerkészítők, miniatűrfestők, textilfestők, keramikusok, selyemfestők, kovácsok és fafaragók mutatkoznak be. A kínai mesterek két tartományt képviselnek, Sanhszit és Kujcsout, köztük találunk kalligráfust, papírvágót, táblaképfaragót, szőnyegszövőt, batikolót, hímzőt. A szibériai Jakutföldről csontfaragó, hangszerkészítő, nyírfakéregedény-készítő, kovács, viseletkészítő, ékszerkészítő, valamint a lószőrfeldolgozáshoz kapcsolódó mesterségek művelői érkeznek.

Napközben a színpadokon pedig olyan fellépők zenélnek, mint Sebő Ferenc, Kiss Ferenc, Szalóki Ági, Herczku Ági, Bognár Szilvia, Szokolay Dongó Balázs, Zsikó Zoltán, Kubinyi Júlia és a Parno Graszt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »