Luxuskamatot fizetünk a kötvények után

Kínában azzal toborozzák a vevőket, hogy jövőre már nem lesz lehetőségük vásárolni

Napról napra egyre nagyobb veszteségek érik a magyar államot a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt. Hiába lenne olcsóbb már két éve piaci körülmények között finanszírozni az államadósságot, a kormány ragaszkodott a letelepedési kötvény-programhoz, amellyel tízszer több adófizetői forintot éget el teljesen feleslegesen.

Az elmúlt szűk két évben a Magyar Nemzet számítása szerint 8,7 milliárd forintot bukott az állam, vagyis ennyivel több adófizetői pénzt költött el csak a letelepedési kötvény-programmal, mint ha piaci körülmények között finanszírozta volna az állam adósságát. A jogszabály szerint a letelepedési kötvények után a piaci árazásnál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valami érthetetlen okból az is bekerült a törvénybe, hogy legalább két százalékot – ha törik, ha szakad – mindenképpen kifizet a magyar állam.

Fordított helyzet

Az államnak elvileg az az érdeke, hogy minél olcsóbban finanszírozza az adósságot, vagyis minél kevesebb adófizetői forintot kelljen a kamatokra kiadni. Ebben az esetben azonban fordított a helyzet: a kormány vállalja, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor is rengeteg közpénzt fizet ki a magáncégeknek, amelyek a letelepedési kötvényt lejegyzik. A vevő ugyanis egy fillért sem lát a kamatokból, pedig ő fekteti be a pénzét az állampapírba, mégis a kormányhoz közeli offshore közvetítő vállalkozások zsebelik be a kötvényenként mintegy kilencmillió forintos kamatrészt.

Az elmúlt két évben drasztikusan csökkentek a kamatok, nemcsak nemzetközi viszonylatban, hanem Magyarországon is, és a letelepedési kötvény-program indulásának évében kialakult 4 százalékos átlaghozam idénre 0,58 százalékra esett vissza a másodpiacokon. A letelepedési kötvényprogram 2013 júniusában kezdődött, és eleinte valóban megérte az államnak ez a konstrukció. Az indulás évében a piaci 4 százalék helyett olcsóbban, 2,5 százalékért, míg 2014-ben 3,7 helyett 2,2 százalékos kamatra kapott pénzt a befektetőktől a magyar állam, mivel a törvény szerint másfél százalékkal kevesebb kamat jár a kötvények után. Tavaly tovább csökkentek a hozamszintek, és életbe lépett a jogszabályba fektetett kétszázalékos kamatgarancia. Tavaly a Bloomberg adatai szerint az éves átlagos hozamszint 1,35 százalékra csökkent, amely idén brutálisan zuhant, októberig az átlagos kamatszint 0,58 százalékra olvadt. Mivel a letelepedési kötvények után tavaly és idén is kétszázalékos kamatot fizettünk, ezért 2015-ben 4,6 milliárd, míg idén október végéig már 4,1 milliárd forinttal több adófizetői forintot emésztett fel a program, mint kellett volna. (Kamatot csak az ötéves futamidő lejártakor kell fizetni, vagyis ezeket az összegeket csak akkor utalja ki az állam).

Így jött ki a 8,7 milliárd forintos pazarlás eddigi összege, amiből akár egy sta­dion is felépülhetne, vagy 217 teljesen felszerelt, negyvenmillió forintos rohammentőt lehetett volna vásárolni. Tegnap a Bloomberg adatai szerint a másodpiacokon 0,2 százalékért cseréltek gazdát az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapírok, mint amilyen a letelepedési kötvény is. Ez a tizede a letelepedési kötvények után fizetett 2 százalékos kamatoknak.

Nem módosult a jogszabály

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször elmondta, hogy meg fog szűnni a letelepedési kötvény-­program, az erről szóló jogszabály azonban mégsem módosult. Igaz, Kínában már azzal hirdetik a programot, hogy az 2017-ben megszűnik, mindenki ragadja meg a lehetőséget. A közvetítő vállalkozások, amelyek között egy magyar cég van, a többi offshore helyszíneken bejegyzett, homályos hátterű vállalat. Október végéig több mint négyezer külföldi vett részt a letelepedési programban, családtagjaikkal együtt több mint 15 ezren kaptak tartózkodási engedélyt. A közvetítő cégek a 36 milliárd forintos kamattal és a 75 milliárd forintos jutalékkal együtt több mint 112 milliárd forintot nyertek az üzleten. Ezek a cégek kivétel nélkül az Ország­gyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától kaptak engedélyt a kötvényforgalmazásra.

Wiedemann Tamás

Forrás: mno.hu

sokkaljobb-kommentár: A Letelepedési kötvényt 2012-ben kezdték el árusítani, akkor az Államadósság Kezelő Központ árulta. 2013-tól rácsapott a Rogán Antalhoz köthető baráti kör, nagyrészt offshore (magyarországi adófizetést elkerülő) csapat kapott lehetőséget a forgalmazásra. A visszavásárlási kötelezettség 2018-ban a választások után válik esedékessé, amibe a magyar költségvetés akár bele is roppanhat. A haszon az offshore lovagoknál adóparadicsomokban csapódik le, a kár ebben az esetben is a magyar adófizetőket terheli. És sajnos még mindig nincs vége a nagy zabrálásnak!

A jövő évi társasági nyereségadó csökkentéssel a multik nagyon jól, a kis- és közepes vállalkozások nagyon rosszul járnak, pedig a munkavállalók többségét ez utóbbiak alkalmazzák.

Mikor fogja elérni a kétmillió körüli létszámú minimálbéres nettó jövedelme elérni a létminimumot (2015-ben 88 ezer forint)? Mikor fog egy hatalmi döntéssel legalább tévedésből egyszer a magyar társadalom jól járni? Milyen igazságosság az, amikor a minimálbéres is és a havi ötmilliós jövedelmű is 15 százalékkal adózik az alkotmányos védelem alá helyezett egykulcsos adónak köszönhetően?

A Magyarország elrablása című korábbi írás elérhető ITT

Békéscsaba, 2016. november 23.

F. I. – K. M.

Emlékeztető: „Ön tegnap hazaárulónak nevezett. Miért is? Mert szeretném, ha a magyar alaptörvény módosítása nem csak a szegény migráns betelepítését, de a gazdag migráns betelepítését is kizárná? Mert szeretném, ha nem csak a szegény terroristát tartanánk távol kerítéssel, de a gazdag terroristát is a letelepedési kötvény-biznisz eltörlésével? Ön szerint ki a hazaáruló: az, aki mindenféle betelepítést elutasít, ahogy mi, vagy az, aki kötvények formájában pénzért árulja a hazát, ahogy önök?” (Vona Gábor kérdése Kósa Lajoshoz)

 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »